Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Az Európa Tanács keleti kibővítése ges szerepet, mint ahogy a fentiek mutatják, a Parlamenti Közgyűlés játszott. Minden tagjelölt ország esetében egyedileg meghatározta a tagfelvétel szempontjából releváns problémákat, azok megoldása érdekében konkrétan megfogalmazta elvárásait és elérte, hogy az érintett államok teljesítsék azokat, vagy külön kötelezettséget vállaljanak annak teljesítésére. Ezzel egyidejűleg, és mindennek hiteléül pedig létrehozta saját ellenőrző rendszerét a kötelezettségvállalások teljesítésének számonkérésére. A PKGY még ennél is messzebb ment volna azáltal, hogy kísérletet tett a Statútum egészének, ezen belül annak tagsági követelményeket szabályozó részének revíziójára. A PKGY által 1992 tavaszán elfogadott revideált Statutum-tervezet39 kilátásba helyezi a 3. és 4. cikke megerősítését oly formában, hogy az abban szereplő nevesített tagfelvételi kritériumok kibővülnének az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozás, valamint a parlamenti pluralizmus kívánalmával. Az MB nem támogatta a Statútum revíziójára vonatkozó törekvéseket. Ennek magyarázata többrétű. A Miniszteri Bizottság a PKGY-hoz hasonlóan természetesen felismerte, hogy a közép- és kelet-európai változások nyomán páratlan alkalom kínálkozott arra, hogy az Európa Tanács az általa képviselt értékeket fokozatosan kiterjessze az európai kontinens egészére. Világosan látta azt is, hogy ennek felvállalása az eddigiektől merőben eltérő szerepet és feladatokat ró a szervezetre, aminek elvégzéséhez a szervezet hagyományos szerkezete, működési mechanizmusai nem lesznek alkalmasak vagy legalábbis elegendőek. Ugyancsak elismerte, hogy a folyamatos kibővítés során számos olyan változás történt, melyeknek az addiginál pontosabb és alapszabályi szintű rögzítése célszerű lehet, mint például a tagfelvételi követelményeknek az általánosan elfogadott értelmezés szerinti pontosabb rögzítése, vagy a szervezet általános politikai nyitásából adódó új intézményi feltételek biztosítása.40 Ugyanakkor a változások menetét és bizonyos mértékig bizonytalan kimenetelét mérlegelve nem kívánta megkötni a kezét egy újabb dokumentummal, amely rövid időn belül akár újabb változtatás szükségességének lenne kitéve. Ezzel szemben inkább választotta az 1949-es Statútum adta tág keretek közötti politikai válaszadás és reagálás eszközét. Ezen politika egy jelentős eleme és a tagfelvételi követelményrendszer kodifikálásának kiemelkedő jelentőségű állomása a bécsi csúcstalálkozó politikai nyilatkozatának a tagfelvétellel foglalkozó része. Az 1993 októberében elfogadott nyilatkozat tartalmazza a tagfelvételi kritériumok listáját. Ez az első kormányszintű összefoglalása mindannak, amit a tagállamok kormányai a Statútumban foglalt általános kritériumok értelmezése szempontjából fontosnak tartanak, megfelelően tükrözve a szervezet által addigra kialakított gyakorlatot. A bécsi nyilatkozat értelmében az ET- be belépő államoknak az alábbiakat kell biztosítaniuk: a demokrácia, jogállamiság és emberi jogok tiszteletben tartása elvein alapuló jogi és intézményi rendszer, sza1996. tavasz 57
