Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Gyenge Andnís - József Judit új államokat, melyek teljesítésére a nyugati államok sem vállalkoztak. Egyikük sem tudta egy év alatt ratifikálni az emberi jogi egyezményt, közülük többen nem részesei pléldául a Szociális Chartának. Albánia tagfelvétele a meghitelezett tagfelvétel egy további példája. Nagyon komoly fentartások fogalmazódtak meg a PKGY jogi- és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó bizottságán belül, elsősorban a hatalmi ágak elválasztásával kapcsolatban. A PKGY albán jelentéstevője kvázi demarsot intézett az albán parlament elnökéhez, hogy az adjon magyarázatot a politikai okokból visszahívott bírák ügyével kapcsolatban. Az országgal szemben elfogadott elvárások listája ennek megfelelően nemcsak általában szorgalmazza a bíróság függetlenségének tényleges biztosítását, az ügyészség demokratikus átalakítását, de feltételként szabja egy alkotmányos bizottság létrehozását a konkrét ügyek kivizsgálására és orvoslására, nemzetközi szakértők bevonásával. Ha az utóbb említett államok felvételére politikai megfontolások alapján és politikai problémák közepette került sor, akkor az még hangsúlyosabban érvényes Moldova felvételére. Egyrészt Moldova szuverenitása a tagfelvétel pillanatában és azóta is korlátozott, hiszen területe egy részén, a Dnyeszteren túli térségben orosz csapatok állomásoznak. A PKGY úgy ítélte, hogy a Romániával való egyesülést szorgalmazó erőknek az 1994 februári választásokon történő visszaszorulása, valamint az ország jövőbeli státuszáról azt követően tartott referendum, ahol a szavazók 95 százaléka a függetlenség mellett voksolt, eloszlatta az ország stabilitásával kapcsolatos kételyeket, így megnövelte az orosz fél tárgyalási készségét is a 14. hadsereg kivonását feltételező rendezésre. Ennek köszönhetően jött létre 1994. októberében a csapatkivonásokat rögzítő megállapodás. A gagauz kisebbség kérdésének példaértékű rendezése is növelte az ország biztonságát az ET-tagállamok szemében. Ezen pozitív fejlemények után már nem fogalmazódott meg kétely az ország ET-tagállam- má válásával kapcsolatban. Moldova az első FÁK-állam, mely a szervezet tagja lett. Ez érdekes kérdést vetett fel. Moldova FÁK-kötődése révén részesévé kívánt válni a FÁK emberi jogi egyezményének, amely gyengébb ellenőrző mechanizmusa miatt nem biztosít olyan szintű emberi jogvédelmet, mint az Európa Tanács emberi jogi egyezménye. A szervezet ezért a többi tagjelölt állam esetében megfogalmazottak mellett feltételül szabta Moldovának, hogy a két egyezmény együttéléséből fakadó esetleges komplikációk tisztázásáig nem ratifikálja a FÁK egyezményt. A felvételi normarendszer folyamatos alakítása Az Európa Tanács kibővülése során, de elsősorban annak u tóbbi, a közép- és keleteurópai államokat integráló szakaszában folyamatosan alakította, pontosította tag- felvételi politikáját, ezen belül tagfelvételi követelményrendszerét. Ebben elsődle56 Külpolitika
