Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Az Európa Tanács keleti kibővítése állam által a tagfelvétel során vállalt kötelezettségekre. Az MB ezáltal két dolgot szentesített. Egyrészt elismerte, hogy egy tagállam felvételére úgy került sor, hogy az nem teljesítette minden területen a tagfelvételi feltételeket. Másrészt hallgatólagosan vállalta a felelősséget azért, hogy saját részéről is megtegyen mindent annak érdekében, hogy az adott állam teljesítse a vállalt kötelezettségeit, ezáltal a szervezet által képviselt értékek a szervezet által lefedett földrajzi terület egészén érvényesüljenek. Ennek jegyében kezdett el aztán később az MB egy saját ellenőrző rendszer létrehozásán dolgozni. Andorra felvételére rekordidő alatt, a tagfelvételi kérelem beadását követő egy éven belül került sor. Pnnek magyarázata az ország sajátos jellegében keresendő. A francia elnök és a Sao de Urgel-i püspök fennhatósága alatt álló társhercegség Spanyolország és Franciaország támogatását élvezve a formális feltételek (alkotmány elfogadása, szabad és demokratikus választások megtartása) teljesítése után szinte automatikusan válhatott a szervezet tagjává. Az egyetlen, bár jelentős kérdés, mely a tagfelvétel során felmerült, és amelynek kapcsán Andorrának egyértelmű készséget kellett mutatnia a szervezet álláspontjának elfogadására, az andorrai bevándorlók helyzetének rendezése volt. Andorrában, Európában egyedülálló módon a bevándorlók népességen belüli aránya meghaladja az őslakos állampolgárokét. Az ő jogaik védelme érdekében az Európa Tanács elvárása alapján Andorra kötelezettséget vállalt arra, hogy állampolgársági törvényét módosítja annak érdekében, hogy az a bevándorlók számára megkönnyítse az állampolgársághoz jutást.37 Lettország felvételénél hasonló problémák jelentkeztek, mint Észtország esetében. A jelentős számú orosz kisebbséggel szembeni diszkrimináció elkerülése érdekében az ET részben nyomást gyakorolt Lettországra, részben segítséget nyújtott a megfelelő törvények kidolgozásához. A PKGY pedig mind a vonatkozó törvényhozás, mind a megfelelő gyakorlat tekintetében konkrét kötelezettségeket fogalmazott meg (állampolgársági törvény, a nem lett állampolgárok helyzetének méltányos rendezése, ennek alapján megfelelő szabályozó rendszerek kiépítése).38 Ezen túlmenően a PKGY Lettország tagfelvételénél elsőként tovább tágította az emberi jogi egyezményhez történő csatlakozásból adódó elvárásainak körét. Nemcsak az alapegyezmény és annak fakultatív cikkei elfogadását, de több kiegészítő jegyzőkönyv, többek között a halálbüntetés eltörlését kilátásba helyező egyezmény ratifikálását szorgalmazza. Új, a korábbi gyakorlatnál szigorúbb az elvárás a ratifikálás idejét tekintve is. Már nem a mielőbbi, hanem az egy éven belüli ratifikálás jelenik meg feltételként. Ugyancsak új elvárás a kínzás és embertelen bánásmód elleni egyezmény ratifikálása, vagy az Európa Tanács harmadik fő emberi jogi tárgyú egyezményét, az Európai Szociális Chartának. Szembeötlő a tagjelölt állammal szemben megfogalmazott PKGY elvárások körének ilyen mértékű kiterjesztése, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy ezáltal a PKGY további olyan elvárásokkal szembesíti az 1996. tavasz 55
