Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Gyenge András - József Judit stein kivételével minden állammal rendezte tulajdonjogi természetű problémáit. Liechtenstein Csehszlovákiátok majd Csehországtól a tagfelvétel időpontjában nem a korábban elkobzott vagyon visszaadását vagy kártérítést, hanem csupán a kérdéssel kapcsolatos hivatalos tárgyalások megkezdését, ezáltal az ország elismerését kívánta volna. Erre a cseh tagfelvétel időpontjáig nem került sor. A PKGY-ban működő liechtensteini delegáció kezdeményezésére a PKGY ezért olyan értelemben foglalt állást, miszerint szükségesnek tartja, hogy Csehország az ET-ben elnyert tagságából fakadó kötelességének tekintse más ET tagállamokkal szemben fennálló problémáinak békés módszerekkel, nevezetesen a politikai párbeszéd keretében történő rendezését.34 Románia tagfelvétele minden előzőnél összetettebb és sajátos módon alakult. A tagállamok komoly fenntartásokat hangoztattak azzal kapcsolatban, hogy vajon Románia teljesítette-e már az ET Alapszabályzatából fakadó alapvető tagfelvételi követelményeket. A felvételi ajánlás elkészítésével megbízott parlamenti képviselők is olyan fogyatékosságokat találtak, hogy kénytelenek voltak megfogalmazni ez- irányú kételyeiket. A legjelentősebb hiányosságokat az igazságszolgáltatás, a média függetlensége és az önkormányzatok megszervezése terén tapasztalták. A PKGY ebben a helyzetben minden eddiginél jobban figyelembe vette azt a politikai szempontot, miszerint a tagfelvétel az ország további demokratizálódását segítheti, míg annak elutasítása nem kedvező folyamatokat erősíthetne. Az esedékes PKGY ülésen történő pozitív állásfoglalás lehetővé tehette azt is, hogy Románia részt vehessen a szervezet első állam- és kormányfői csúcstalálkozóján (Bécs, 1993 október). A tagfelvételre természetesen ez esetben is csak a PKGY által megszabott vagy szorgalmazott ígéretek megtétele után kerülhetett sor. Ezek azonban minden eddiginél konkrétabbak voltak: a kisebbségi nyelv tanításának feladatát is ellátni tudó egyházi iskolák létrehozásának lehetősége, a politikai és/vagy etnikai alapon fogva tartottak szabadon bocsátása, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának aláírása, a 1201. ajánlás szellemében kialakított kisebbségi politika. Az egyéb jellegű elvárások, és az azokra válaszul adott kötelezettségvállalások - önkormányzatok szabad működésének biztosítása, az igazságszolgáltatás átszervezése, büntető törvénykönyv megváltoztatása - olyan konkrét, néhol egyes törvények pontos cikkeinek megváltoztatását szorgalmazó törvényhozási feladatokat róttak a román kormányra és parlamentre.35 A PKGY a román tagfelvétel során elfogadott egy listát, mely azokat a kritériumokat foglalja magába, melyek teljesítését a PKGY a tagság feltételének tekinti. Ez tükrözi mindazokat a kérdéseket, amelyekkel a PKGY az eddigi tagfelvételek során találkozott. A szempontok némelyike túlmegy a korábban felvett tagországoktól megkövetelteken.36 A román tagfelvétel egy másik, sajátos jellegét az adja, hogy az MB első ízben a Romániát a tagjai sorába meghívó határozatban utal egy tagjelölt 54 Külpolitika
