Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 3-4. szám - KISEBBSÉGEK - Vogel Sándor: A kisebbségi jogok kodifikációjának lehetőségei Európában
A kisebbségi jogok kodifikációjnrmk lehetőségei Európában nélkül tiltja vagy korlátozza a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát a gazdasági vagy társadalmi élet dokumentumaiban, különösen a munkaszerződésekben és olyan technikai dokumentumokban, mint a termékek és felszerelések használati útmutatói." (13. cikkely 1. a.); „Megszüntetnek minden indokolatlan megkülönböztetést, kizárást, megszorítást vagy előnyben részesítést, amely valamely regionális vagy kisebbségi nyelv használatát érinti, és célja az, hogy e nyelv megőrzésétől vagy kifejlesztésétől elbátorítson vagy azt veszélyeztesse."; „A regionális vagy kisebbségi nyelvek érdekét szolgáló különleges intézkedések meghozatala, amelyek célja, hogy az ezeket a nyelveket használók és a lakosság többi része közötti egyenlőség kiteljesedjen, vagy hogy különleges helyzetüket figyelembe vegyék, nem minősül az elterjedtebb nyelveket használókkal szemben hátrányos megkülönböztetésnek.'' (7. cikkely 2.) A charta előírásai nem egyértelműek. Az aláíró államok számára választási lehetőséget nyújtanak. E tényt a 8. cikkely C pontjával illusztráljuk: I. elérhetővé teszik a középiskolai oktatást az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken; vagy II. elérhetővé teszik a középiskola lényegi részét az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken; vagy III. biztosítják, hogy az érintett regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása a középiskolai tanrend integráns részét képezze; vagy IV. a fenti I—III. szerinti intézkedések valamelyikét legalább azokra a tanulókra alkalmazzák, akik kívánják vagy adott esetben akiknek családja kívánja, és létszámuk elegendőnek minősül. Ugyanakkor „Minden Fél... minden megjelölt nyelv kapcsán vállalja, hogy... legkevesebb harmincöt bekezdést vagy pontot alkalmaz, éspedig legalább hármat- hármat a 8. és 12. cikkelyből és egyet-egyet a 9., 10., 11. és 13. cikkelyekből" (2. cikkely 2.).25 Ezek a kitételek bizonyos lehetőséget nyújtanak az államok kormányainak és hatóságainak a manipulációra. Ennek lehetőségét szűkíti, hogy az állam nem önkényesen válogat az opciókból, hanem köteles megkeresni azt, amelyik az adott regionális vagy kisebbségi nyelv sajátosságainak és fejlettségi állapotának a legjobban megfelel. A charta ugyanakkor annak lehetőségét is biztosítja, hogy a nyelv helyzetének megfelelő intézkedések kiválasztása és azok végrehajtásának ellenőrzése során a nyelveket beszélő közösségek is szót kapjanak. Kovács Péter elemzése szerint az Európában hagyományos történelmi nyelveket részesíti védelemben, kizárva ebből a XX. századi migráns nyelveket, és a többnyelvűség intézményesítését írja elő. Felismeri a speciális nyelvi zónák földrajzi körülhatárolhatóságát és a kisebbségi, valamint regionális nyelveket a többnyelvűség és a sokkultúrájúság szellemében óvja. 7. cikkelye 2. paragrafusában a nondiszkrimináció és a pozitív diszkrimináció elvét ötvözi.26 Tekintettel arra, hogy a nemzeti kisebbség vagy regionális népcsoport egyik legje1996. ősz-tél 197
