Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Vogel Sándor: A kétoldalú kisebbségvédelmi jogeszközök rendszere
A kétoldalú kisebbségvédelmi jogeszközök rendszere- az etnoterritoriális fogantatást! hagyományos román nemzetáUam-koncepciót juttatja érvényre,- a nemzeti kisebbségek vonatkozásában a jogalany kimondottan csak „a nemzeti kisebbséghez tartozó személy" és nem maga a kisebbség; nem ismeri a kollektív jogok fogalmát,- hiányzik belőle a nemzeti kisebbségek anyanyelve használatának joga a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban,- a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyekben a „törvény feltételei között", „a jogok gyakorlásának módozatait a törvény állapítja meg" kitételek találhatók; ez adott esetben hatályon kívül helyezheti az Alkotmányban kinyilvánított jog gyakorlását.17(Ezt példázza a román parlament által elfogadott oktatásügyi törvény, amely súlyosan korlátozza a kisebbségek nyelvének használatát az oktatásban és az alkotmányban biztosított jogot részben hatályon kívül helyezi),- 6. cikkelye 2. bekezdésében kizárja a pozitív diszkrimináció elvének érvényesítését és a legutóbbi nemzetközi dokumentumokkal ellentétben összeegyeztethetetlennek tekinti azt az egyenlőség elvével.18 A következőkben megemlítjük a magyar kormány által kötött kétoldalú kisebbségvédelmi dokumentumok azon cikkelyeit, amelyek megítélésünk szerint elfogadhatatlanok az uralkodó román történelmi, politikai és jogi koncepció számára:- a saját identitás megőrzése egyéni és közösségi különjogokkal érhető el (magyar-szlovén egyezmény, preambulum); a kisebbségek integrációja csakis etnikai közösségi jellemzőik megőrzésével lehetséges (magyar-horvát egyezmény, preambulum). A közösségi különjogok megfogalmazást a román koncepció privilégiumok adományozásaként fogná föl, az etnikai közösségi jellemzőket pedig szegregációs tendenciaként. Ellentétben állónak tekintené az alkotmány 6. cikkelyének 2. bekezdésével, amely nem teszi lehetővé a pozitív diszkriminációt;- a kisebbségek..., ahol őshonos módon élnek (magyar-szlovén egyezmény, preambulum). Az őshonos kifejezés ellentétben áll az egész román nemzet- és államfelfogással, amely szerint Romániában kizárólag a románok őshonosak;- a kisebbségek által lakott terület megnevezése (magyar-szlovén egyezmény, preambulum). A megnevezést a területi szeparatizmus megnyilvánulásának tartaná, amely ellentétben áll az állam oszthatatlanságának elvével (Románia Alkotmánya 8. cikk 1. bekezdés) és a szeparatizmusra való uszítás tilalmával (30. cikk 7. bekezdés);- egymás tankönyveinek alternatív használata (magyar-szlovén egyezmény, 2. cikk 2. be kezdés). Az egységes román oktatási rendszer megbontására irányuló kísérletnek, idegen eszmék lehetséges terjesztésének tekintené;- az őshonos nemzetiségek által lakott területeken biztosítják mindkét nyelv egyenlő használatát, különösképpen a földrajzi nevek és nyilvános feliratok vonatkozásában, a helyi önkormányzatok szerveiben, az írásos és szóbeli kommunikációban, a közigazgatási és igazságügyi szervek előtt, valamint a közintézményekben (magyar-szlovén egyezmény, 4. cikk 2. bekezdés); ugyanez kissé szűkítettebb megfogalmazásbán (őshonos nemzetiségek helyett kisebbsé1996. tavasz 37
