Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - KRÓNIKA - Gergely Attila: Tanácskozás az Európai Unió jövőbeli képéről Budapest,1996. február 22-23.
Kivnika a nemzeti azonosság fontosságával: „ha egy nemzet veszélyeztetve látja azonosságát, elidegenedhet az integrációs folyamattól". A KK napirendjén nyomatékos helyet kell kapjon az európai állampolgárság és általában az állampolgári jogok ügye, az utóbbin belül különösen „az állampolgár joga jogainak megvédésére". Elmar Brok szintén síkra szállt az „emberi jogok európai katalógusának" szükségessége mellett. Indokai között megfogalmazta: tekintetbe kell venni az emberi esendőséget, hiszen „a civilizáció jege nagyon vékony". Mádl Ferenc volt kulturális miniszter, az ELTE professzora, kiindulópontként Európa klasszikus szellemi örökségét idézte fel, a KK előkészületeihez relevánsnak tekintett „normaindikációk egy katalógusát" körvonalazta. O is felvetette, hogy az Unió eddigi szerződései tételesen nem tartalmazzák az emberi alapjogokat. A KK-nak el kell döntenie, hogy az Uniónak legyen-e jogi személyisége, milyen legyen az „európai állampolgárság", hogyan nyilvánuljon meg az „átláthatóság" és a „nyilvánosság kontrollja" egyrészt a jogintézményekben, másrészt a magatartásnormákban, hogyan növelhető a nemzeti parlamentek szerepe, miként kaphatna az Európai Parlament a jogalkotás kezdeményezésére is jogot, milyen legyen a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament viszonya, hogyan hathat ki a szótöbbségi szavazás a hatékonyság és a szuverenitás, a lakosságszám és az állami képviselet egyensúlyának érvényesítésére, hogyan biztosítható a sértett fél joga az EU bármely intézményével szemben - néhány kérdést kiemelve a felvetettek közül. A szubszidiaritás, a hatékonyság és a demokrácia elveinek tartalmát, szerepét taglalta előadása bevezetéseként Kecskés László volt helyettes államtitkár, az Európa-jog professzora a Janus Pannonius Tudományegyetemen. A hatékonyság kapcsán a „végrehajtási föderalizmusról" mint egyfajta „negyedik hatalmi ág" lehetőségéről szólt, a közösségi demokráciáról kifejtette, azon nem a tagállamok közötti, hanem az állampolgárok és az intézmények közötti viszony értendő. A KK reformnapirendjének várható kérdései között az Unió intézményi működésének nagyobb átláthatóságát, nyilvánosságát biztosítani képes szabályozás egyes lehetőségeit hozta fel (jegyzőkönyvek, szavazási megoszlások közzétételi kötelezettségének feltételei stb.) Mustó István országgyűlési képviselő, közgazdász, szociológus, a spanyol EU-csatlakozás egyik tanácsadója a csatlakozás mintegy kívülről támasztott követelményei után a legfontosabb belső követelmények között a következőket részletezte: az egyenrangú partneri együttműködésre való felkészülés, az importliberalizálás és exportnövelés ezzel kapcsolatos teendői, a várható kockázatok elhárítása, valamint a képzettségi fok emelése (pl. az eddigi tapasztalatok szerint az EU-hivatalok szintjén minden új csatlakozás 300- 400 új hivatalnok, tolmács munkába állítását igényelte). Hangsúlyozta, kezdettől fogva szembe kell néznünk azzal a kihívással, mely szerint az Unió pénzügyi forrásai nem helyettesíthetik saját erőfeszítéseinket, lesznek továbbá nem kompenzálható veszteségeink, amelyek terheit az Unió legfeljebb részben vállalhatja át. Amire a nemzetgazdaságnak egyébként is szüksége van - stablitásra, növekedésre, a verseny- képesség növelésére - az az integráció szempontjából is kívánatos. Kritikus kérdésként fogalmazta meg: mennyire leszünk arra az Európára felkészültek, amely a csatlakozás idejére kialakul. A konferencia időzítése elismerten sikeres volt, és több vonatkozásban, pl. a csatlakozás/nem csatlakozás várható költségeit illetően újat is hozott az addigi nemzetközi vitába. Azt, hogy viszonylagos optimizmusa mennyire volt indokolt, a csatlakozási folyamat kritikus fordulóin lehet majd pontosabban lemérni. Gergely Attila 126 Külpolitika
