Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)

1996 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szűcs László: A szovjet-magyar jóvátételi egyezmény

A szovjet-magyar jóvátételi egyezmény lítását. Kérte továbbá a kormány a Chinoin gyógyszervegyészeti gyár meghagyását; a leszerelendő fémmegmunkáló gépek ügyének éppen a jóvátételi gyártási igényekre tekintettel újbóli, vegyes bizottság által történő megvizsgálását; a Magyarországon nem gyártott, illetve nem használt mé­retű tejcentrifugák és tejeskannák szállításának mellőzését, illetve az igénynek a magyar szabvá­nyoknak megfelelő módosítását. A válaszjegyzék megtalálható az 1945. május 19-én tartott minisz­tertanácsi ülés (MÓL XIX-A-83-a) 5. napirendi pontjának mellékleteként. 33 A frontot követő 50-100 kilométeres sávról van szó, amely területen a szovjet parancsnokságok­nak kizárólagos rendelkezési joguk volt; ez ekkor már több mint egy hónappal korábban elvesz­tette aktualitását. 34 A fegyverszüneti egyezmény 3. pontja a szovjet csapatszállítások biztosításáról, all. pont a szov­jet csapatok és a szövetséges missziók ellátásáról, a szállítási vállalatok, a posta, távíró, távbeszélő, rádió, erőművek, közüzemi vállalatok használatának biztosításáról, míg a 16. pont az irodalmi termékek kiadása, behozatala, terjesztése, színi előadások rendezése, filmek bemutatása, rádióál­lomások, posta, rádió, távbeszélő működtetése terén a Szövetséges (szovjet) Főparancsnokságot megillető jogokról szólt. 1996. nyár 119

Next

/
Thumbnails
Contents