Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - KRÓNIKA - Gergely Attila: Tanácskozás az Európai Unió jövőbeli képéről Budapest,1996. február 22-23.
Krónika Tanácskozás az Európai Unió jövőbeli képéről Budapest, 1996. február 22-23. J ól, sőt, mint P. G. Berdoy, az európai ügyiekért felelős spanyol államtitkár kabinetigazgatója, egyben a kormányközi konferenciát (KK) előkészítő reflexiós csoport elnöke megegyezte: „egy legjobban időzített" tanácskozásnak adott helyszínt a parlament az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának, valamint a Demokrácia A Kommunizmus Után (DAC) alapítványnak a szervezésében, a Phare és a Tads Demokrácia Program támogatásával 19%. február 22-23-án. Valóban: az Európai Tanácsnak az európai integrádós folyamat átfogó felülvizsgálatára szánt kormányközi konferenda, valamint a közép- és kelet-európai, továbbá a mediterrán térség irányában való kibővítése kérdéseit is napirendjére tűző decemberi madridi ülése után és a március végére tervezett kormányközi konferencia összehívása előtt, időszerű volt megtartani egy olyan értekezletet, amely Magyarország szempontjából és az érintett felek képviselői részvételével mind a KK, mind - az utóbbi napirendjén egyébként közvetlenül nem szereplő - bővítés előkészítése kapcsán felmerült kérdésekkel foglalkozik. A tanácskozásról készült jelen összefoglalóban nem törekszem az ott elhangzottak teljes körű áttekintésére, itt inkább a rendezvény politikai üzeneteiből emelek ki néhány olyan mozzanatot, amelyek a globális összefüggésekre, a legnagyobb súlyú tagországok állásfoglalására és a magyar csatlakozás egyes hangsúlyosan kezelt kérdéseire vonatkoznak. Miként Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének megnyitó beszéde is utalt rá, mind az európai in- tegrádó, mind a magyar részvétel tétjeinek felméréséhez nékülözhetetlenek a globális távlatú megfontolások. Ilyenekkel vezette be a KK-ra vonatkozó reprezentatív tagállami és magyar álláspontokat felvonultató nyitó nap első előadását a fentebb már idézett P. G. Berdoy is. Hangsúlyozta: Európának meg kell erősítenie cselekvőképességét mind befelé, mind kifelé, „relevánsabbá kell válnia mind saját polgárai, mind a világ számára", s ehhez szerepét egyre inkább globális perspektívából kell felfognia. Az Európai Unió napirendjén szereplő legsürgősebb feladatok globális dimenzióik megfelelő súlyú figyelembevétel nélkül értelmezhetetlenek, legyen szó a közös európai fizetőeszközről vagy a bővítés kérdéseiről. Az utóbbi kettőnek alapvető célja egyaránt „Európa kritilais tömegének" biztosítása a globális rendszerben, olyan körülmények között, amikor „Európa nagyon kis méretű földrésszé" vált. A belső reformok és a külső cselekvőképesség növelése az európai értékek és érdekek globális érvényesítésében kapcsolódnak össze. A belső építkezés értékkészletében, nem utolsósorban a „demokratikus defidt" leküzdése szempontjából, növekvő szerepe van az olyan fogalmaknak, mint a nagyobb részvételi lehetőségeket szorgalmazó „európai 120 Külpolitika
