Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szűcs László: A szovjet-magyar jóvátételi egyezmény
Szűcs László A III. sz. melléklet az 1945 júniusától 1946 januárjáig terjedő időszakban havonként teljesítendő szállítások értékét tartalmazza az I. sz. mellékletben megjelölt egyes tételek szerinti bontásban. Az egyezménnyel kapcsolatban az Igazságügyminisztérium iratai között a következő, a Külügyminisztériumból származó feljegyzés található. „Puskin követ közölte, hogy a jóvátételi egyezmény bizalmasan kezelendő, az csak hivataloknak, illetve olyan személyeknek adható ki, akik részére a jóvátétellel kapcsolatban az egyezményre szükségük van. Az egyezmény tehát sem magánosoknak, sem a pártoknak, vagy azok megbízottainak nem adható ki. A külföldi missziók részére a Szövetséges Ellenőrző Bizottság fogja az egyezményt eljuttatni." (MÓL XIX-E-l-i 1945-6565-3. doboz) 4. sz. Melléklet Magyar Külügyminisztérium 175/FB 1945. Aide memoire A Jóvátételi Egyezmény aláírása után a magyar kormány legfőbb gondjai közé tartozik, hogy a Fegyverszüneti Egyezmény 12. §-a értelmében vállalt kötelezettségeinek pontosan eleget tehessen. Mint ahogy már több ízben rámutattunk, a jóvátételi szállítások teljesíthetősége bizonyos alapfeltételekhez van kötve. Azért a magyar kormány a következőket kéri: 1/ hogy az ún. hadizónát33 minden következményével együtt az egész ország területén megszüntetni szíveskedjék; 2/ hogy a gyárak és üzemek berendezésének leszerelését és elszállítását beszüntessék; 3/ hogy a Vörös Hadsereg parancsnoksága alatt álló bányákat, gyárakat, anyagkészleteket, birtokokat, hűtőházakat, raktárakat, mezőgazdasági termékeket és állatokat (pl. a Hortobágyon tartott 25 000 marha) a szabad forgalomnak ill. tulajdonosnak adják vissza; 4/ hogy az állami monopóliumot képező dohány, só, szesz, gyufakészleteket, ill. gyárakat adják vissza; 5/ hogy a bányákat, gyárakat, raktárakat stb. őrző szovjet katonai őrségeket magyar fegyveres őrség válthassa fel; 6/ hogy a frontparancsnokságok rendeléseit a gyárakban szüntessék be, vagy csak a magyar kormány útján bonyolítsák le; 7/ hogy a vasutak és a posta (távbeszélő, távíró) feletti rendelkezés jogát a MÁV ill. a posta igazgatóságának adják át, természetesen a Fegyverszüneti Egyezmény 3., 1. és 16. §- ban biztosított ellenőrzés fenntartásával.34 Mivel a tervszerű és nyugodt termelés azonkívül lélektani feltételektől is függ, kéri a magyar kormány továbbá: 114 Külpolitika
