Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szűcs László: A szovjet-magyar jóvátételi egyezmény
A szovjet-magyar jóvátételi egyezmény A gyakorlati számításban 1 dollár 3 P 42 fillérrel számíttatott át. A fenti előterjesztésben a mezőgazdasági szolgáltatás 30%-kal, míg az ipari 60%-kal szerepel. Ez az arány az ország kivitelében normális időkben fordított volt. Tekintettel azonban a magyar mezőgazdaság mai helyzetére, amikor igavonó állatok hiányában a föld megmunkálása a régi arányokban nem vihető keresztül, másrészt arra a körülményre, hogy az ország dunántúli része még német kézen van és kérdéses, hogy a tavaszi munkálatok ezen a helyen hadműveletek következtében elvégezhetők lesznek-e, szükségesnek láttuk a mezőgazdaság részesedési arányszámát az ipari teljesítménnyel szemben 40%-ra leszállítani, míg az ipari szolgáltatást szükségszerűen 60%-ra felemelni. Számszerű előterjesztésünkhöz kötelességünknek tartjuk megjegyezni a következőket. A fenti szállítási feltételek teljesítése a mezőgazdasági részről nagy nehézségekbe vagy elháríthatatlan akadályokba ütközik a következő okokból: 1. A rendkívül alacsony jószágállomány, főképpen a szarvasmarha és a ló, tekintetbe véve a Vörös Hadsereg élelmezéséhez szükséges mennyiségeket, a termelés folytonosságának minimális szükségletét sem biztosíthatják, annak ellenére, hogy közfogyasztás részére állatvágási tilalom rendeltetett el. 2. Kérdéses, hogy igaerő miatt meg lehet-e művelni az ősszel vetetlenül maradt területeket. Ez csak akkor lehetséges, ha megfelelő üzemanyag birtokában sikerül a traktorállományt munkába állítani. 3. Ma még nem lehet tudni, vajon a Dunántúlon, amely ma még német megszállás alatt van, s ahol jelenleg hadműveletek folynak, elvégezhetők-e a tavaszi munkálatok. Ha nem végezhetők el, ez esetben nagy mennyiségű terménykieséssel kell számolni, ami a mezőgazdaság teljesítőképességét jelentékeny mértékben csökkenti. 4. Az igaerőhiány miatt a talaj megművelése nagyon rossz, a földek nincsenek trágyázva, a vetőmag kevés és rossz minőségű, amelyből azzal kell számolnunk, hogy a holdan- kénti termésátlag fele lesz a megelőző évek termésátlagának. Az ipari szállításokra vonatkozólag a következőket jegyezzük meg: 1. A német rombolások és a háborúval járó pusztítások az üzemeket nagy általánosságban kapacitásuk felére vetették vissza. 2. A németek a háború alatt rablógazdálkodást folytattak, ami a gépi berendezéseket erősen megviselte. 3. A németek kifosztották a gyárak nyersanyagkészletét. 4. A rombolások, valamint azok újjáépítése sok anyagot és igen sok munkaerőt vesz igénybe. 5. A rombolásokat a németek főleg az energiaközpontokban követték el. Amíg tehát az energiatermelő központok helyreállítva nincsenek, a gyárak gépei tétlenségre vannak szorítva. 6. Magyarország ipara kooperatív alapon épült fel, ami annyit jelent, hogy a gyárak a nyersanyagot nem dolgozzák fel készárunak, hanem a félig feldolgozott nyersanyagot a budapesti készárugyárakhoz szállítják. Emiatt sok szállítási eszközre van szükség. 1996. nyár 107
