Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Vogel Sándor: A kétoldalú kisebbségvédelmi jogeszközök rendszere
Vogel Sándor nyolországi regionális autonómia, a belgiumi németek autonómiája, Korzika közigazgatási autonómiája Franciaországban) sikerült működőképes, a nyugati demokratikus társadalmakba jól illeszkedő megoldásokat találni;- Kelet-Európára (poszt-szovjet térség), ahol a kisebbségi kérdés kezelése nélkül a minimális stabilitás is elképzelhetetlen és ahol a területi autonómia, főként az Oroszországi Föderációban és a Moldáv Köztársaságban (gagauz autonómia) az egyetlen lehetséges megoldásnak bizonyult;- a Balkánra, amelyre a nemzeti elv dominanciája, a nemzetállam kategóriájának politikai prioritása, súlyos területféltő komplexus, a nemzeti kizárólagosságra való törekvés, a szabadságjogok, az individuális identitással rendelkező polgár hagyományának hiánya és a bizánci ortodox vallás által meghatározott csoportmentalitás jellemző. A terület mindezen jellemvonások következtében képtelennek bizonyult a modem kisebbségpolitikai elvek befogadására, ez pedig fegyveres konfliktushoz (volt Jugoszlávia) és állandó feszültségekhez vezetett;- Közép-Európára (a kisebbségi kérdés szemszögéből ide sorolhatjuk a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Szlovéniát és Fforvátországot), amelyre jellemző a nemzetállami hagyományok bizonyos fokú megléte, valamint erős nemzetállamkoncepció és területféltő komplexus Szlovákiában és részben Lengyelországban. E területen a határon túli magyar kisebbségek léte és ezek nagy demográfiai súlya folytán Magyarország a legérdekeltebb a kisebbségi kérdés rendezésében. Magyarország kisebbségi politikája A kisebbségi kérdés 1989 után mind Magyarországon, mind a szomszédos államokban alapvető emberjogi és biztonsági, stabilitási tényezővé vált, amely mind a bel-, mind a külpolitikai szférában kisebbségpolitikai stratégia kidolgozását tette szükségessé. Flangsúlyoznunk kell, hogy nemcsak a hazai kisebbségek jogainak biztosítása jelentkezik belpolitikai kérdésként, hanem több belpolitikai oldala van a határokon túli magyar kisebbségekkel szembeni magyar politikának is, amelyek a következő vonatkozásokban nyilvánulnak meg:- a Magyarország lakossága és a határon túli magyar közösségek tagjai közötti rokonibaráti kapcsolatok révén a határon túli magyar kisebbségek helyzete hatással van Magyarország lakosságának hangulatára,- a Magyarország és a határon túli magyar kisebbségek vállalkozói közötti gazdasági kapcsolatok befolyásolják a magyar gazdaság helyzetét,- a határon túli magyar nemzetiségű munkavállalók hasonlóképpen befolyásolják a magyar gazdaság és társadalom állapotát,- a határon túli magyar kisebbségek de facto az általuk lakott országok állampolgárai, de ugyanakkor az egységes magyar nemzet részének tekin tik magukat és ezáltal jelentős befolyást gyakorolnak az egyetemes magyar kultúrára és a magyar nemzetpolitikára, 24 Külpolitika
