Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)

1996 / 2. szám - VILÁGGAZDASÁG - Csáki György - Sass Magdolna - Szalavetz Andrea: A külföldi működőtőke modernizációs szerepe

Csáki Gijörgy-Sass Magdolna-Szalavetz Andrea 15 1994-ben többször is hírt adtak az újságok az AUTO FIAT POLAND Tychy munkásainak sztrájkjairól. (Lásd pl. Napi, 1994. szeptember 21. és október 8.) A külföldi befektetők véleménye szerint a munkásság szervezettsége nega­tívan hat Lengyelország befektetési szempontból való megítélésére. (Napi Gazdaság, 1993. június 26.) 16 A Skoda autógyár munkásai is tartottak figyelmeztető sztrájkokat az elbocsátások ellen. (Lásd pl. Napi Gazdaság, 1994. szeptember 20. és 1994. október 18.) 17 Szlovákiában a Meciar vezette kormányok privatizációs politikáját a klienseknek történő értékesítés, a tartósan állami kézben maradó vállalatok nagy száma, a már befejezett privatizációs ügyletek felülvizsgálata jellemzi. (Lásd pl. Világgazdaság, 1995. szeptember 8.) Gyakorlatilag Meciar a külföldi befektetők értésére adta, hogy a leg­értékesebb szlovák vállalatokat (pl. a telekommunikáció, gázszolgáltatás, kőolajfeldolgozás területén működő vállalatokat) nem kívánja piacra dobni. (Napi Gazdaság, 1995. július 17.) A kuponos privatizáció második hullámá­nak leállításával pedig gyakorlatilag megszűnt a külföldi beruházók számára az a lehetőség, hogy szlovák válla­latokban stratégiai többségi részesedést szerezzenek. (Napi Gazdaság, 1995. június 19.) 18 Ebben szerepet játszanak a gyakori kormányváltások is. Mindenesetre tény, hogy a kisprivatizáció sikerességével szemben a nagyprivatizáció sokkal vontatottabban halad. A tömegprivatizációs program beindítása is többszöri késést szenvedett, (lásd pl. Napi Gazdaság, 1994. augusztus 26.) 19 Lengyelországban pl. 1988-90-ben komoly kampány folyt a spontán privatizáció ellen. (Hiány, 1995.) A végrehaj­tása után fennmaradt részvények értékesítésében a vállalatvezetők elképzelései kevéssé érvényesülhetnek a kormá­nyéval szemben. (Napi Gazdaság, 1994. október 15.) A sajtó „vállalatvezetés-ellenességére" pl. jó példa a Chemapol Group, a legnagyobb cseh olaj- és vegyipari kereskedelmi vállalat privatizációjával kapcsolatban a vállalat veze­tője ellen intézett támadások, amelyek az igazgatónak az orosz maffiával és az egykori kommunista beliiggyel ki­épített állítólagos kapcsolatait taglalták. (Napi Gazdaság, 1994. augusztus 16.) 20 Lásd pl. Török Ádáin írását az ún. blue chip vállalatok szerepéről (Figyelő, 1994. aug. 18.) vagy a vele készült interjút (Figyelő, 1995. február 16.) 21 A vizsgált országok közül legnagyobb piaccal rendelkező Lengyelországban komoly harc indult meg a Pepsi és a Coca Cola között. A két cég együttesen a lengyel üdítőital-piac 40-50%-át birtokolja. A folyamatosan - egymással versengve - növelt befektetésállomány az elmúlt évben a Coca Colánál -150 millióról indulva - elérte a 314 millió USD-t, a Pepsi Co. esetében predig a 250 millió USD-t. (Napi Gazdaság, 1994. május 16.) A Pepsi Cola 1997 végéig összesen 500 millió dollár értékű befektetésállománnyal fog rendelkezni Lengyelországban. Célja a 27%-os piaci részesedés megszerzése, amivel egy szintre kerülne a Coca Colával. (Napi Gazdaság, 1995. március 4.) Ugyanilyen jellegű „követő" befektetésre utal, hogy a General Motors után az örök rivális Ford is megjelent a lengyel autópia­con. (Napi Gazdaság, 1994. augusztus 10.) Csehországban és Magyarországon is jellemző, hogy a fontosabb kávé- forgalmazók 0acobs, Chibo, Douwe-Egberts) egyaránt megjelennek a piacon. (Lásd pl. a cseh piacról: Napi Gazda­ság, 1994. május 27.) 22 A lengyel Hestia biztosítóban részesedést szerzett Alte Leipziger AG német biztosítótársaság igazgatója a követke­zőképp»! nyilatkozott „Meg szeretnénk könnyíteni a német cégek számára a lengyelországi beruházásokat, azzal, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtunk nekik, amilyeneket már otthon megszoktak." (Napi Gazdaság, 1994. július 12.) 23 A Magyarországon befektető Suzuki számára is fontos kérdés a hazai beszállítások alakulása. A gyárban folyő termelésen felül a magyar beszállítók aránya a kezdeti, 1992 októberi 8%-ról 1995 januárjára 27%-ra nőtt. Együt­tesen a local content így eléte az 50%-ot, ami feltétele volt annak, hogy az autókat az Európai Unióba exportálhas­sák. Ugyanakkor folyamatosan problematikus a hazai beszállítók helyzete: a Suzuki szerint drágán termelnek, a beszállítók viszont azt állítják, hogy a Suzuki által diktált árakon, az alacsony szérianagyság mellett nem lehet olcsóbban termelni. (Figyelő, 1995. febmár 16.) 24 Magyarországon pozitív befolyásoló ebből a szempontból a századforduló iparosítási szakaszában a nagymértékű külföldi részvétellel kapcsolatos kedvező tapasztalat. A másik két országban fontosabbak azok a negatív tapasz­talatok, amelyek a kitelepítésekhez, háborús lerohanásokhoz stb. kapxsolódnak. 25 Egy közvéleménykutatás szerint a csehek kétharmada nem támogatja külföldi befektető megjelenését az SFT (a cseh távközlési monopólium) tulajdonosai között. (Napi Gazdaság, 1995. március 28.) A kuponos privatizáció sikeres 90 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents