Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)

1996 / 2. szám - VILÁGGAZDASÁG - Csáki György - Sass Magdolna - Szalavetz Andrea: A külföldi működőtőke modernizációs szerepe

A külföldi működötöké modernizációs szerepe

végrehajtása után sokan érzik úgy Csehországban, hogy elegendő a belföldön meglevő tőke és szakértelem ahhoz, hogy külső segítség nélkül hajtsák végre a gazdaság átalakítását. (Figyelő\ 1995. május 18., 31. o.) A kormány álláspontja sem egyértelmű ebben az ügyben: a cseh olajfinomítók külföldieknek való eladásáról folyó tárgyalások története az egyik bizonyíték erre, ahol a kormány - a külföldieket tömörítő konzorciumnak a cseh kormány szerint túlzottan alacsonyra tervezett modernizációs kiadásai miatt - a belföldi részvétellel történő privatizációt is fontolgatja. (Napi Gazdaság, 1995. március 30.) Hasonló problémák miatt végül is lekerült a napirendről a monopolhelyzetben levő gázelosztó cég, a Transgas kisebbségi hányadának külföldi szakmai befektető számára való eladása is. (Napi Gazdaság, 1995. április 14.) Lengyelországban is hasonló problémák jelentkeztek, s elsősorban a német tőkétől való félelem volt jelentős. Erősíti ezt, hogy 1993 végág maguk a német cégek is tartózkodóan viselkedtek a lengyelországi beniházásokkal kapcsolatban, amit a keleti tartományok elsőbbsége mellett a történelmi feszültségek is magyaráznak. (Napi Gazdaság, 1993. június 26.) Waldemar Pawlak miniszterelnök búcsúbeszédében azt mondta „a külföldi tőke nyomására menesztették, mert ő keményen ellenállt annak, hogy minden értékesebb vállalat idegen kézbe kerüljön, vagyis annak, hogy Lengyelország félgyarmati állapotba süllyedjen." (Napi Gazdaság, 1995. március 2.)

26 1995-ben ugyanakkor a magyarországi bérszínvonal - az összességében 30 százalékos leértékelés és a 10 százalékos reálbér-csökkenés hatására - alacsonyabb volt mint a laigyel- és csehországi.

27 A Lehel mint állami vállalat által okozott környezeti károk rendbetételére a külföldi partner 1991-96 között megközelítőleg 30 millió dollárt fordított, igaz a vételár 40%-át vissza is tartotta éppen amiatt, mert a vételkor még felmérhetetlennek ítélte a helyreállítási kötelezettségek teljes költségét. (Figyelő(1995. január 12.)

28 Világgazdaság 1995. július 29.1-2 lap

29 A Tatabányán százmillió márkás beruházással épülő alumíniumkerék-gyár létesítését például a helyi önkormányzat mintegy 900 millió Ft értékben támogatja főleg közműépítéssel, de adókedvezményekkel is. (Világgazdaság, 1995. augusztus 3.)

30 Az üzem ha teljes kapacitással működik majd, várhatóan 500-600 fő részére biztosít munkaalkalmat.

31 A helyi beszállítókra való támaszkodás aránya természetesen függ a befektetők motivációitól is, hiszen ha a magyar és a kelet-európai piac megszerzése a cél, alacsonyabb helyi hozzáadott érték „elégséges", ha viszont a magyar leányvállalatot az EU-n kívüli befektető ugródeszkának létesítette az EU országaiba irányuló exportjához, a vámkedvezményekhez 60%-os helyi hozzáadott érték van előírva.

32 A francia kormány például 1995 elején 1,5 millió frankos támogatási keret odaítéléséről döntött, amelyből francia cégek potenciális magyarországi beszállítói kedvezményes hiteleket igényelhetnek minőségellenőrzési rendszerük kiépítéséhez. Lásd: Világgazdaság, 1995. március 1.

33 A dél-koreai Daewoo Lengyelországban építi ki birodalmát a varsói FSO autógyárban nemrég megszerzett többségi részesedésén kívül televíziógyárat, mosógépgyárat épített, valamint hűtőgépek és audiokészülékek gyártását is tervezi. A Daewoo egyébként Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb befektetőjévé nőtte ki magát, a térségbe irányuló összes befektetése 3,5 milliárd dollárt tesz ki. (The Economist, 1995. szeptember 16.)

34 A kecskeméti Knorr-Bremse Kft. esetében például, bár a cég új és új beruházásokkal bővíti kapacitását és foglalkoz- tatotti létszámát, illetve a német anyavállalat nemrég elhatározta, hogy a kecskeméti üzembe telepíti fejlesztőrészlegét, mégis, amikor a cég 90 új munkahely létesítésének ígéretével támogatást kért a helyi önkormányzattól, kérelmét a megyei munkaügyi központ elutasította. (Bállai, 1995/b) Ugyanez történt az Audi támogatási kérelmével, amely esetében kezdetben a szakértői bizottság elvi beleegyezését adta, hogy a Foglalkoztatási Alapból 99,5 millió forinttal támogassák az Audi munkanélküli-képzési és későbbi foglalkoztatási programját, de a munkavállalói oldal tiltakozása miatt végül a kérelmet elutasították.

35 Japán befektetők a kft.-t már 1993-ban létrehozták, de a gyártás (színezőanyagok) csak 1995-ben indult el. (Bassa, 1995)

36 Lásd: Népszabadság, 1995.

37 Erre példa a Szolnoki Papírgyár leállítása és az újraindítás körüli huzavona, a Siemens másfél évvel ezelőtti lengyelországi befektetése (az Elwro cég annak idején számítógépeket gyártott KGST-piacra), amelynek esetében a tulajdonos megváltozásán kívül semmi nem történt, vagy a Deutsche Telekom és az Ameritech International meglehe1996. nyár

91