Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - VILÁGGAZDASÁG - Csáki György - Sass Magdolna - Szalavetz Andrea: A külföldi működőtőke modernizációs szerepe
A külföldi működötöké modernizációs szerepe akkor is, ha ez megnehezíti a környező országokban realizált külföldi működőtőke-befektetésekkel való statisztikai összehasonlítást. 3 Csehországban gyakorlatilag nincs külföldi „zöldmezős" beruházás, az 1995. évi „hiányzó" 400 millió dollár zöme pedig minden bizonnyal a VW-Skoda házassághoz kapcsolódik. 4 Magyarországra 1988. december 31-ig összesen 620 millió dollár értékű működőtőke áramlott be, 1989-ben 550, 1990-ben pedig 900 millió dollár. Ebben az időszakban -1991. január 1-ig - az akkori számviteli rendszer jellegzetességei miatt nagy tömegben áramlott be tárgyi apport (1990 végéig - becslésünk szerint -1,2-13 milliárd dollár értékben: amit 2,0-2,1 milliárd dolláros teljes tőkeimporthoz kell hasonlítani. 5 A magyarországi külföldi működőtőke-befektetések motivációiról részletesebben lásd Csáki (1994 valamint,) Csáki- Szanyi (1994/a) 6 E a „fordulat" arra int, hogy némi távolságtartással kezeljük a visegrádi országok bérszínvonalairól szóló, időről- időre megjelenő elemzéseket: az országok közötti bérarányokat már egy év meghatározott bér- és árfolyamalakulása is megváltoztathatja. 7 Érdekes eredményekre vezethetne egy olyan kutatás, amely az egyes - elsősorban nagy multimdonális - befektetők több, térségünkben megvalósított beruházását hasonlítaná össze, bevonva a vizsgálatba az adott cégeknek a világ- gazdaság más, elsősorban a Közép-Európa számára releváns régióiban (pl. Írország, az ibériai országok, Görög- ország-Törökország stb.) realizált befektetéseit is. Rendkívül érdekesek lehetnének az eredmények mind a motivációkat, mind a hatékonyságot, mind pedig az adott leányvállalatnak a multinacionális cég globális hálózatába való integrálódottságát vizsgálva. Ha és amennyiben lenne néhány olyan multinacionális vállalat, amely hajlandó lenne releváns információkat szolgáltatni egy ilyen összehasonlító elemzéshez... 8 A külföldi működőtőke-befektetéseket akadályozó tényezőkről lásd: Csáki-Szanyi, (1994/b) 9 A Price Waterhouse Hungary igazgatójának, David Young-nak a nyilatkozata szerint „.. .a magyarok - más keleteurópai polgárokhoz viszonyítva - sokkal inkább képesek üzleti alapon gondolkodni. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a 80-as évek elejének engedékeny politikája következtében megjelenhettek a magángazdaság csírái, az emberek megtanultak vállalkozni." (Napi Gazdaság 1995. január 11.) 10 A Global Finance című szaklap ugyan tűi magasnak tartja a Magyarországra beáramlott tőke mennyiségét, azonban egyrészt a szélesebb gazdasági bázis, másrészt az ország rendelkezik tapasztalatokkal a „gulyáskommunizmus" idejéből. (Napi Gazdaság, 1994. augusztus 27.) 11 A fentebb leírt előny még 1994-ben is érvényesült a Reuter-körkérdésre adott befektetői válaszok szerint „Magyar- ország vonzerejét elsősorban fejlett gazdasági jogrendszere és nyitottsága jelenti, ebben a tekintetben Budapest egyértelműen megelőzi a térség egyéb országait." Ezt megerősítette Daoid Young, a Price Waterhouse Hungary igazgatója: „Magyarország a körülményekhez képiest kimondottan fejlett szabályozókkal rendelkezik..." (Napi Gazdaság 1995. január 11.) 12 Az 1991-ben a Skoda és a Volkswagen között létrejött szerződés megvalósításának problémáit már érintettük. A CSA - a cseh légitársaság -19,1 %-os tulajdoni hányadát 1994 márciusában vásárolták vissza az Air France-tól, miután a többségi tulajdonos cseh állam - a CSA veszteségeinek növekedése után - visszakövetelte a francia légi- társaságtól a részvényeket. (Lásd pl. Napi Gazdaság, 1994. május 4., október 11.) 13 Ugyanakkor a Volkswagen - a viták ellenére - változatlanul övezi a védett belső piac által biztosított versenyelőnyöket: a cseh versenyhivatal többszöri vámcsökkentési kísérletét a kormány rendre megvétózta, s érvényben maradt az EU-val egyeztetett vámcsökkentési menetrend, amelynek eredményeképpen 2001-től lesz vámmentes az autók impxrrtja. (Napi Gazdaság, 1994. október 13.) 14 (Világgazdaság, 1995. október 11.) A Daewoo és az Opel tervezett megjelenése azonban ellensúlyozhatja a Peugeot kivonulását. (Világgazdaság, 1995. okt. 13.) Ugyanakkor ebben a tekintetben fontos megjegyezni, hogy a lengyelországi autóipari befektetések megnövekedése és a belső piacot védő 30%-os imp»rtvám, amelynek lebontását az EU- val kötött Társulási Szerződés külkereskedelemre vonatkozó részében és a CHIT A keretében kötött kétoldalú szerződésekben is sikerült későbbre halasztani, arra ösztönzi a viszonylag nagy (38 és fél milliós) piacra pályázó beruházókat, hogy Lengyelországban létesítsenek összeszerelő üzemet 1996. nyár 89
