Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - VILÁGGAZDASÁG - Csáki György - Sass Magdolna - Szalavetz Andrea: A külföldi működőtőke modernizációs szerepe
A külföldi működőtöké modernizációs szerepe gálati tevékenységnek tekinti. Legyen szó akár a tartós fogyasztási cikkek piacáról, akár a privatizációs piacról, akár a működőtökét befogadó ország image-éről, az „eladáshoz kapcsolódó szolgáltatások" a piac sikeres megdolgozásának szempontjából egyszerűen nélkülözhetetlenek. Ezek a szervezetek nem feltétlenül komoly tőkét igénylő projektekkel állnak a befektető rendelkezésére, hanem információt szolgáltatnak a hatóságokkal kapcsolatos ügyintézés buktatóiról, a finanszírozási lehetőségekről, segítik a kapcsolatépítést a potenciális beszállítókkal, a helyi felsőoktatási intézményekkel, a helyi kutatóintézetekkel. Ezeknek a szervezeteknek a létrehozása és közpénzből történő finanszírozása mögött az a megfontolás áll, hogy egy-egy leányvállalat fejlesztéséről, egy-egy pótlólagos beruházásról, vagy akárcsak a helyi beszállító vagy import közötti választásról szóló döntést ugyan számos, a fogadó ország gazdaságpolitikájától független, illetve a lehetőségein túlmutató tényező befolyásolja, mint például az anyavállalat globális, illetve regionális stratégiája, az anyavállalat külföldi partnereivel kialakított kapcsolatok, az anyavállalat egyéb leányvállalatai teljesítményének alakulása, világgazdasági konjunkturális tényezők, az adott leányvállalat teljesítménye és versenyképessége, ugyanakkor van néhány olyan terület, amelyet a beruházás sorsának megfelelő nyomon követésével, az igények felmérésével és proaktív megközelítéssel befolyásolni lehet, és amelynek, adott esetben, a gazdaságban látványos tovagyűrűző hatása lehet. Egy OECD-elemzés hangsúlyozza, hogy a külföldi közvetlen befektetések elsősorban az új termékekben megtestesülő fejlettebb technikát hozták be, ez a legjellemzőbb, legáltalánosabb forma. Lehetséges, hogy a külföldi közvetlen befektetések legpozitívabb innovációs elemei indirektek, új szervezeti formákat hoznak létre, megváltoztatják a számviteli rendszert, fejlesztik a menedzsmentmódszereket - mindez nélkülözhetetlen a piacgazdaságra való átmenet szempontjából. (OECD, 1993,16. és 77. o.) A külföldi tőke jelenlétével és hatásával kapcsolatban az is nagyon fontos, hogy a magyar műszaki-szellemi háttér mennyire képes alkalmazkodni az új technikai fejlődéshez, mennyire képes befogadni azt. Ezeknek a képességeknek a kialakítása és fejlesztése elképzelhetetlen célirányos állami szerep- vállalás nélkül. Nyilvánvaló, hogy az adott helyzetben a világszínvonal megcélzása még állami szerep- vállalással is csak szűk körben lehetséges. „A kelet-közép-európai országok nem versenyezhetnek az OECD-országokkal a terméktechnológia (product technologies) terén. A szakadék csökkentésének módszere az előállítási technológiára (process technologies) való koncentrálás lehet, s ilyen módon kelhetnek versenyre a technika nemzetközi vezetőivel. A térség országai hosszú távú politikájának arra kell irányulnia, hogy a direkt beruházókat ilyen irányban használja ki."42 Mindez arra utal, hogy az ázsiai feltörekvő országokhoz hasonlóan nem originális technikai eredmények elérésére kell koncentrálni, hanem az olyan adaptációra, amely hasonló terméket más eljárással hoz létre, és olcsóbb piaci megjelenést tesz lehetővé. A magyar - még nem privatizált - gyógyszeripar már részben ebben az irány1996. nyár 85
