Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Molnár Gusztáv: Fordulópont a magyar külpolitikában
Molnár Gusztáv 11 Vö: A devolúció forradalma. Molnár Gusztáv válaszol Ágoston Hugó kérdéseire. A Hét, 1995. márc. 17. 12 A kezdeményezés végül mégsem Erdélyből, hanem Gabriel Andreescutól, egy az erdélyi viszonyokat és Románia hosszú távú érdekeit rendkívül pontosan érzékelő bukaresti entellektüeltől jött. 1995. december 18-án, a kisebbségek érdekében kifejtett tevékenységéért kapott budapesti kitüntetés átvételekor a Román Helsinki Bizottság és a független Nemzetközi Tanulmányi Központ elnöke a következőket mondotta: „Románia hamarosan egy strukturáltabb Európával kerül szembe, és ezzel egyidejűleg - az utóbbi hat év fejleményeit alapul véve - látni fogja, hogy a középeurópai államok vele szembeni előnye növekedni fog. Következésképpen Románia nyugat felé éppenséggel a Nyugattal lesz határos. Ennélfogva a Magyarországgal kialakított kapcsolatunk fogja meghatározni a civilizált világ felé vezető utunkat. Egy olyan politikai elképzelésre számítok, amely biztosítani fogja a román-magyar határ átjárhatóságát, amely a belső gazdasági liberalizálás révén Erdélyt a regionális dinamizmus részesévé teszi. Ezzel Erdély, az ország többi részéhez viszonyítva, a mozdony szerepét fogja betölteni. Ez volna, véleményem szerint, az a stratégia, amely Romániát hozzákapcsolhatja a holnap Európájához." (22, 1996. jan. 4-9.) [Romania se va afla in curind in fata unei Europe mai structurate si, simultan - avind in vedere evolutiile din ultimii sasé ani -, va vedea avansul tarilor central-europene fata de ea crescind. Ca urmaré, frontiéra de la vest a Romaniei va reprezenta chiar granita cu Occidentul. Relatia pe care női o vom stabili cu Ungarin va defini astfel accesul Romaniei la lumea civilizata. Proicctul politic pe care mizez este asigurarea transparentei fronierei cu Ungarin si asigurarea, prin liberalizarea economica interna, a implicarii Transilvaniei in dinamismul regional, Transilvania capatind, in raport cu restül tarii, tolul unei strategii capabile de a conecta Romania la Europa de miine." (Mesaj transmis cu ocazia primirii premiului "Pentru minoritati". Budapesta, 18 decembrie 1995. 22, 4-9 ianuarie, 1996.)] 13 Vö: Gianfranco Miglio: Come cambiare. Le mié riforme per la nuova Italia. Milano, 1992. 31.0. 14 Kosáry Domokos: Az európai kisállamok típusai. In: A történelem veszedelmei. Budapest, 1987.451-483. o. 15 Nádas Péter: A háromszög három sarka. Magyar Lettre Internationale, 1995. ősz. 16 A 21. század minden bizonnyal a posztmodern (a nemzetállamok kora utáni) korszak kiteljesülését hozza el. Gombár Csaba szerint ennek a korszaknak immár nem a szubnacionális és a szupra- nacionális harapófogójában összeroppanó nemzetállamok lesznek a főszereplői. (Mire ölünkbe hullott, anakronisztikussá lett. Magyarország szuverenitásáról. Kézirat.) A lokális államok és az űj birodalmi struktúrák kettőssége által meghatározott új világ foglalkoztatta Francois Mitterrand-t, a centralizált nemzetállam mintaországának elnökét is a halála előtti hónapokban. Politikai testamentumának tekinthető 1995. októberi Colorado Springs-i beszédében a következőket mondta erről: „La grande affaire du XXIe siéle sera de trouver la synthése entre deux besoins: les besoins des grands ensembles et le besoin de chaque collectivité a s'affirmer en tant que telle. II faut abso- lument que l'an 2000 eréé un droit des minoritás (...), ainsi que des organisations internationales qui permettent de maintenir unis le maximum de pays. Sinon, nous assisterons ä d'immenses déchirements ou décompositions. Personne ne sera épargné. Les besoins de décentralisation, aux Etats-Unis, l'emporterons sur l'existence d'un Etat fédéral; il en ira de mérne au Brésil. Au Canada, il y a des problemes de mérne ordre. La Belgique a été mentionné, L'Espagne et la Catalogne... Aurons-nous les hommes politiques, les législateurs capables de concevoir l'organisation de ce monde immense, avec quelques centres majeurs de coordination répondant au droit international (...) et, dans le mérne temps, pourrons-nous dessiner des droits des minoritás permettant ä chacun de vivre ä sa fagon?" (Le Monde, 1996. jan. 12.) 22 Külpolitika
