Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - BUDAPEST: KELLÜNK-E NEKIK? - Gyarmati István: Magyarország útja a NATO-ba
Gyarmati István kívánok elmélyedni a térség definíciójával kapcsolatos vitában: a kategóriát inkább politikai, mintsem földrajzi értelemben használom, a NATO-tagság esélyeinek részletesebb, országonkénti elemzésére később amúgyis visszatérek.) Ez nem a térség valamilyen lebecsülése vagy diszkriminációja, nem is annak a jele, hogy a Nyugat ismét csak eszköznek tekinti a térséget, hanem egyszerűen a realitásokat tükrözi, s ez számunkra nem szükségszerűen negatív: a térség biztonságát ugyanis nem engedi belesüllyedni a jelen konkrét és — valljuk be — a globálpolitika szempontjából kicsinyes konfliktusaiba, hanem a világpolitika helyes összefüggéseibe helyezi — ha úgy tetszik helyére teszi —, s ezzel is segíti megoldásukat. Ez, természetesen, nem jelenti azt, hogy nekünk magunknak saját biztonsági érdekeinket másodlagosaknak kellene tekintenünk. Éppen ellenkezőleg, mindez csak fokozott erőfeszítésekre kell, hogy ösztönözzön ezek érvényesítése érdekében, csak éppen tudomásul kell vennünk a realitásokat és nem szabad olyan célokért küzdenünk, amelyek irreálisak és végső soron nem is szolgálják az érdekeinket (például nem szabad azt követelnünk, hogy a Nyugat a mi érdekeinket előbbre tegye, mondjuk, az Oroszországhoz fűződő viszonynál, mivel ez mind az ő érdekeik, mind a világpolitika s ezen keresztül a mi szempontunkból is elsőrendű fontosságú, hanem „csak" arra kell törekednünk, hogy egyrészt az Oroszországhoz fűződő viszonyt helyesen, a valóságos orosz és európai érdekeket figyelembe véve alakítsák, ismerjék fel az orosz zsarolási kísérleteket és ne dőljenek be azoknak, másrészt pedig, hogy ebben a kontextusban a valóságos jelentőségüknek megfelelő mértékben vegyék figyelembe a mi érdekeinket is, amelyek egyébként ebben a mértékben és összefüggésben az ő érdekeik is). A kérdések tehát a következő (időrendi és fontossági) sorrendben merülnek fel: — mi a NATO szerepe az európai biztonság garantálásában? — milyen NATO felel meg a leginkább ennek a szerepnek és milyen teendők vannak egy ilyen NATO megteremtésében? — hogyan alakuljon a NATO és Oroszország viszonya? — ennek érdekében milyen körülmények között és milyen országokra terjedjen ki a NATO kibővítése? A NATO szerepére vonatkozóan maga a NATO és a szakemberek nagy része két, egymással összefüggő, de egymástól elkülönülő feladatot jelöl meg, a tagországok védelmének további biztosítását és a stabilitás kiterjesztését Európa más térségeire, igaz, sokan szkeptikusak e feladatokkal szemben, néhányan megkérdőjelezik, szükség van-e a tagállamok védelmének biztosítására, amikor nem látható az a fenyegetés, amely ellen ez a védelem szükséges lenne. Mások kétségbe vonják, helyes-e és lehetséges-e olyan szerep felvállalása, amely túlterjed a tagállamok területén, s a többség ezt csak más nemzetközi szervezetek, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legitimációjával tartják elképzelhetőnek. 52 Külpolitika
