Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története (1936-1941)

Pritz Pál rilisáig, tehát lényegében a második zsidótörvény előkészítéséig. Bár a törvény értelmé­ben el kellene bocsátani, ám a központban kap helyet, ahol 1941 júniusában történt elha­lálozásáig a nemzetközi magánjogi osztályon dolgozik. Bobrik Arnot — aki szintén a közös külügyi szolgálatban kezdte pályáját, majd több külföldi magyar követségen szolgált — Kánya szintén a fasiszta hatalomátvétel után küldte Berlinbe, a követség első beosztott tisztviselőjének. 1936 októberében ugyan áthelyezi a bécsi követségre, ellenben az Anschluss után nem hívja vissza, hanem rá­bízza a főkonzulátussá átszervezett misszió vezetését. 1939. január elsejével átkerül a prágai követségre, majd ideiglenesen vezeti a főkonzulátussá átszervezett prágai kép­viseletet. Az 1939: IV. te. nyomán rövid ideig a Dísz téren dolgozik, elbocsátás helyett pedig 1939 októberében átveszi a buenos-aires-i követség irányítását. 1943 januárjá­ban (közben a nyilasok keményen gyalázzák a parlamentben) a Dísz téren találko­zunk vele ismét, ahol a gazdaságpolitikai osztályon dolgozik. 1943 szeptemberében a vichy-i követi poszt ellátására kap megbízást, az ország következő év márciusi meg­szállása után is a helyén marad.58 Azt ugyan nem lehet kizárni, hogy Hevesy Pál — egyébként a Nobel-díjas fizikus testvére —1939. szeptember 30-i ideiglenes nyugdíjazásában az említett törvény hatá­sának szerepe volt, fontosabb lehet ellenben az a tény, hogy a volt madridi követ már 1931 decembere óta Budapesten időzött, a külügyminiszter közvetlen rendelkezése alatt állt.59 Emlékirataiban Hory András azt állítja, hogy a washingtoni követ, Pelényi János korai nyugdíjazására — ráadásul Csáky intézkedése miatt sértő módon — származása miatt került sor. Szegedy-Maszák Aladár ellenben úgy tudja, hogy a követ — Balásy Antalhoz és Zsilinszky Antalhoz hasonlóan, akik akkor a londoni követségen szolgál­tak — a német—olasz—japán háromhatalmi szerződéshez 1940. november 20-án történt magyar csatlakozás elleni tiltakozása kifejezésére mondott le állásáról. Úgy véljük, hogy a kétféle előadás közötti ellentmondást részben fel lehet oldani. Minden bizonnyal Pelé­nyi valóban a végzetes külpolitikai lépés ellen tiltakozva mondott le, a lobbanékony, kri­tikát még ily módon is nehezen viselő Csáky azonban nem fogadta el a lemondást, hanem a követet felmentette megbízatása alól, majd nyugdíjazta.60 Wodianer Andornak sem törte félbe karrierjét a származása. Mint említettük, ő ép­pen 1939 elején lát hozzá a lisszaboni követség megszervezéséhez, ahol majd fontos szerepet kap Kállay Miklós béketapogatózásaiban. Az ország német megszállása után megbízásáról, állásáról lemond. Az egész két világháború közötti időszakban a Külügyminisztérium Magyarorszá­gon nem tartozott a népszerű intézmények közé. Sokat támadták összetétele miatt, korábbi képzeteket változatlanul realitásnak vélve úgy állították be, mintha továbbra is az arisztokrácia tartaná megszállva az egész szolgálatot, nagy kárt okozva az or­232 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents