Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - DOKUMENTUM - Tanulmány a NATO kibővítéséről (1995. szeptember)
Dokumentum 46. A zavartalan és hatékony döntéshozatali folyamat kulcsfontosságú lesz a kibővített Szövetség hatékonyságának megőrzése tekintetében. A konszenzus alapelvének fenntartása nélkülözhetetlen a politikai, katonai és védelmi területeken. A szövetségeseknek tehát készen kell állniuk a konstruktív munkára ennek érdekében. Fontos lesz, hogy a leendő új tagok a csatlakozás előtt megismerjék a Szövetség döntéshozatali folyamatát, valamint a konszenzus és a kompromisszum módozatait és tradícióit. Kiemelt prioritást kell élvezzen az, hogy az új tagok bekapcsolódjanak a döntéshozatali folyamat és a katonai utasítások megfelelő részletkérdéseibe. b) A bővítés katonai és védelmi vonzatai (1.) Kollektív védelem 47. Mint ahogyan azt a Stratégiai Koncepció 38. paragrafusa kimondja: „A Szövetség védelmének kollektív jellegét olyan gyakorlati megállapodások testesítik meg, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy élvezzék a közös védelemből származó politikai, katonai és gazdasági előnyöket; megakadályozzák a védelmi politikák újra nemzetivé válását anélkül, hogy csorbítanák a tagállamok szuverenitását. Ezek a megállapodások integrált katonai szervezeteken, valamint az együttműködési egyezményeken alapulnak. A legfontosabb jellemzői kiterjednek a kollektív haderőtervezésre; a közös hadműveleti tervezésre; a többnemzetiségű kötelékekre; a honi területen kívüli erők állomásoztatására, lehetőség szerint kölcsönösségi alapon; a válságkezelési és megerősítő intézkedésekre, valamint a konzultációkkal kapcsolatos eljárásokra; közös szabványokra és előírásokra a felszerelés, a kiképzés és a hadtápellátás területén; egyesített és vegyes hadgyakorlatokra, együttműködésre az infrastruktúra, a fegyverzetek és a logisztika területén". 48. Jelenleg három forma van, amelyen belül a Szövetség tagjai hozzájárulnak a NATO kollektív védelméhez: teljes a részvétel az integrált katonai struktúrában és a kollektív védelmi tervezési folyamatban; nincs tagsági státusz az integrált katonai szervezetben, de teljes a részvétel a kollektív védelmi tervezési folyamatban egy sor együttműködési megállapodással együtt, amelyek biztosítják az együttműködést az integrált katonai struktúrával bizonyos meghatározott területeken; nincs részvétel az integrált katonai szervezetben és a kollektív védelmi tervezésben, de van együttműködés az integrált katonai struktúrával több korlátozott területen, amelyeket a véderők főnöke és a NATO főparancsnokok határoztak meg. Általános alapelv, hogy el kell kerülnünk a NATO kollektív védeleméhez való hozzájárulás új formáit, amelyek szükségtelen módon bonyolítanák a gyakorlati együttműködést a szövetségesek között, és a szövetségesek döntéshozatali folyamatát. 49. A kollektív védelemben való részvétel jelenlegi megállapításainak hátterében a szövetségesek tudni akarják, hogy a lehetséges új tagok hogyan szándékoznak résztvenni a NATO kollektív védelmében, és ennek a kérdésnek valamennyi aspektusát bilaterális párbeszéd formájában meg fogják vizsgálni még a csatlakozási tárgyalásokat megelőzen. Ebben az értelemben a közreműködésre való képesség, valamint az, hogy egy lehetséges új tag miként kíván részt venni a kollektív védelemben, fontos kritérium lesz a szövetsége172 Külpolitika
