Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 3-4. szám - DOKUMENTUM - Tanulmány a NATO kibővítéséről (1995. szeptember)

Tanulmány a NATO bővítéséről 26. A Szövetség véleménye szerint kívánatos a NATO—Oroszország kapcsolatok to­vábbfejlesztése az együttműködésen alapuló európai biztonsági rendszer létrehozására irá­nyuló átfogó megközelítésünk részeként. A békepartnerségen túlmutató új kapcsolataink keretében párbeszéd kezdődött a NATO és Oroszország között e kapcsolatok jövőbeni irányairól. A párbeszéd célja, hogy ez év végére kialakuljon a NATO—Oroszország kap­csolatok politikai kerete, mely meghatározza a biztonsági együttműködés, továbbá a kö­zös politikai konzultációk fejlesztésének alapelveit. Egy erősebb NATO—Oroszország kap­csolat az új, befogadó és átfogó európai biztonsági struktúra egyik alapköve kell hogy legyen. A NATO és Oroszország közti együttműködés hozzájárulhat a hidegháború idő­szakából visszamaradt esetleges bizalmatlanság oldásához, és elősegítheti annak biztosí­tását, hogy Európa soha többé ne szakadjon ellenséges táborokra. A NATO—Oroszország kapcsolatok ilyen értelmű továbbfejlesztése és a későbbiekben esetleges formalizálása töb- bé-kevésbé párhuzamosan kell hogy történjen a NATO saját bővítésével az európai stabi­litás és biztonság további erősítésére vonatkozó célkitűzés jegyében. E bővített kapcsolat- rendszer tartalma és formája a NATO és Oroszország közti párbeszéd keretei között fog kialakulni. 27. A NATO és Oroszország közti kapcsolatoknak tükrözniük kell Oroszország jelentő­ségét az európai biztonságban, a viszonosság, a kölcsönös tisztelet és bizalom elvén kell alapulniuk, és el kell kerülniük az olyan „meglepetésszerű" döntéseket bármely fél részé­ről, amelyek a másik fél érdekeit érinthetik. A kapcsolat csak akkor virágozhat, ha gyöke­reit a nemzetközi vállalások és kötelezettségek szigorú betartása alkotja, különös tekintet­tel az ENSZ Alapokmányára, az EBESZ-re, beleértve a Viselkedési Kódexet, a CFE Szerző­désre és a független államok szuverenitásának teljes tiszteletben tartására. Ugyanakkor a NATO döntéseit illetően egyetlen nem-tagországnak sem lehet vétójoga vagy fenntartási joga, és a Szövetség nem lehet alárendeltje valamely más európai biztonsági intézmény­nek sem. 28. Oroszország aggodalmát fejezte ki a Szövetség bővítési folyamatával kapcsolatban. A Szövetség ezen aggodalmakat az Oroszországgal kiépülő szélesebb kapcsolatrendszer keretében kezeli. A Szövetség egyértelművé tette, hogy a bővítési folyamat, beleértve az ahhoz kapcsolódó katonai elemeket is, nem fenyeget senkit és hozzájárul egy valódi össz­európai együttműködésen alapuló európai biztonsági rendszer kialakításához, növelve minden érintett biztonságát és stabilitását. d) A döntéshozatali folyamat hatásai Európa biztonságára és stabilitására 29. A bővítéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamat összhangban lesz a Washingtoni Szer­ződés előírásaival. Minden egyes meghívásról eseti alapon, saját értéken, az e tanulmány­ban lefektetett elvek alapján születik döntés, mely figyelembe veszi az Európa egészében zajló politikai és biztonsági vonatkozású folyamatokat. Különösen a köztes időszakban fontos, hogy a Washingtoni Szerződés 10. cikkelyével összhangban egyetlen európai or­szág számára se legyen eleve kizárt a valamikori szövetségi tagság lehetősége. 30. Új tagországok meghívására sor kerülhet akár egymást követően, akár csoportosan, szem előtt tartva, hogy valamennyi szövetséges együttesen konszenzussal dönt minden 1995. ősz—tél 165

Next

/
Thumbnails
Contents