Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - DOKUMENTUM - Tanulmány a NATO kibővítéséről (1995. szeptember)
Dokumentum egyes új meghívásról (azaz minden egyes új tagnak csatlakoznia kell a konszenzushoz minden egyes azt követő meghívott tekintetében). Egyidejű meghívásokra két vagy több csoportban is sor kerülhet. Az egyesével történő meghívás enyhítheti azt a benyomást, hogy egyes országok kívül rekedhetnek, és könnyebb egy vagy több országgal kezdeni, ez azonban magában hordozza azt a veszélyt, hogy elhúzódnak a csatlakozások és ez eltereli a figyelmet a Szövetség egyéb fontos ügyeiről. Az egyidejű csatlakozás kizárná a lehetőségét, hogy bármely új tag vétójoggal éljen a vele egyidőben csatlakozók valamelyikével szemben. Az egyidejű csatlakozásról szóló bármely döntésnek figyelembe kell vennie az érintett potenciális új tagok közötti kapcsolatokat, és a döntés más államokra gyakorolt hatását, beleértve a NATO-val fenntartott kapcsolatukat is. Ugyancsak tekintettel kell lenni a Szövetség tagjainak olyan törvényhozási/ratifikációs megfontolásaira, amelyek a Washingtoni Szerződés új taggal (tagokkal) való bővítésének kérdését érintik. A NATO bővítésével kapcsolatos megbeszélések során már merültek föl aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy egy új^tag belépése után „bezárhatja az ajtót" a NATO-tagságra ugyancsak pályázó országok jövőbeni felvétele előtt. Ezt a szituációt el kell kerülni. A Szövetség alapja a nézetek azonossága és a konszenzusért folytatott munka iránti elkötelezettség. A lehetséges új tagok értékelésében szerepe lesz az adott ország bizonyított elkötelezettségének a fent említett folyamat és értékek iránt. Fel fogjuk kérni a potenciális új tagokat annak megerősítésére, hogy megértik és elfogadják ezeket az elveket, és jóhiszeműen fognak cselekedni ezzel összhangban. Szükség esetén a Szövetség egyedi politikai kötelezettségvállalást igényelhet a csatlakozási tárgyalások során. 3. Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács és a békepartnerség konkrét hozzájárulása a bővítés folyamatához a) Bevezetés 31. A békepartnerség és az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) elősegítheti azt, hogy az új tagok felvételével a szövetség hozzájárulhasson a biztonság erősítéséhez és a stabilitáshoz egy választóvonalaktól mentes Európában, valamint a szövetség alapvető célkitűzéseinek megvalósításához (amint azt a második fejezetben vázoltuk). A bővítési folyamat előrehaladtával a NACC és a békepartnerség továbbra is a partnerországok közötti bővülő kapcsolatok alapvető kerete. A dinamikus NACC—békepartnerség együttműködés az európai biztonsági rendszer, az elmélyülő kooperáció és az Európa-szerte növekvő biztonság és stabilitás integráns részét képezi, és a partnerországok közötti erősödő kapcsolatok eszközéül szolgál attól függetlenül, hogy azok lehetséges tagországok-e vagy sem. A bővítés kontextusában a szövetség részéről mindez különös figyelmet és erőfeszítést igényel. 32. A békepartnerség fontos szerepet játszik abban, hogy a lehetséges új tagokat a bé- kepartnerség-tevékenységekben való részvételükön keresztül megismertesse az esetleges tagság előnyeivel és kötelezettségeivel és segíti az együttműködést azokkal a partneror166 Külpolitika
