Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 1. szám - WASHINGTON: KELLENEK-E NEKÜNK? - Holbrooke, Richard: Amerika,az európai hatalom

Amerika, az európai hatalom nie, olyan országokét is, amelyek nem tagok. A cél a közép-európai biztonság fokozá­sa olyan országok befogadása révén, melyek beilleszthetők a NATO stabilitást nyújtó keretei közé. — Másodszor, mihelyt meghatározták a NATO kibővítésének elvi alapját és folya­matát, az abban a pillanatban átlátszó lesz, nem titkos. Például ennek az évnek egy későbbi időpontjában Varsó és Moszkva a NATO-ról pontosan ugyanazt a tájékozta­tást hallhatja majd, és mindketten egyformán megismerhetik a szövetség gondolko­dásmódjának valamennyi aspektusát, éspedig azért, hogy megérthessék: a NATO-t nem kell többé orosz-ellenes szövetségnek tekinteni. Ahogy Zbigniew Brzezinski, az egykori nemzetbiztonsági tanácsadó, a gyors kibővülés egyik híve írta a Foreign Affairs 1995. januári—februári számában: „Sem a szövetséget, sem leendő új tagjait nem fe­nyegeti közvetlen veszély. »Új Jaltát« vagy orosz katonai fenyegetést emlegetni nem jogos, azt nem igazolják a jelenlegi körülmények, de még a közeljövő legborúlátóbb forgatókönyvei sem. Ezért nem ajánlatos, hogy a NATO kibővítését a felkorbácsolt oroszellenes hisztéria sarkallja, amely végül önbeteljesítő próféciává is válhat." (A cik­ket lásd e számunkban. — A szerk.) — Harmadszor, nincs semmiféle időrendi táblázat, és lista sincs azokról az orszá­gokról, melyeket felkérnek a NATO-hoz való csatlakozásra. A „ki" és a „mikor" döntő kérdéseire csak a folyamat jelenlegi szakaszának végrehajtása után születhet válasz. — Negyedszer, minden országot egyénileg mérlegelnek, nem valamely csoportosu­lás tagjaként. — Ötödször, a szövetség kizárólagos joga annak az eldöntése, hogy ki és mikor csatlakozik a NATO-hoz. Egyetlen külső ország sem emelhet vétót. — Hatodszor, jóllehet a tagság feltételei nincsenek pontosan meghatározva, az ere­deti washingtoni szerződésben lefektetett alapelvek egy része ma is éppúgy érvényes, mint 1949-ben volt: az új tag legyen demokratikus, rendelkezzen piacgazdasággal, folytasson felelősségteljes biztonságpolitikát és legyen képes a szövetségben való köz­reműködésre. Clinton elnök szavai szerint: „Elnyomó politikai rendszerben élő orszá­gok, szomszédaikra fenekedő országok, civil ellenőrzés nélküli haderővel és zárt gaz­dasági rendszerrel bíró országok ne folyamodjanak felvételért." — Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy minden új NATO-tagországra vonatko­zik az Egyesült Államokkal szembeni legkomolyabb elkötelezettség: a kétoldalú vé­delmi szerződés, amely kiterjeszti az USA védelmi ernyőjét az új ország fölé. Ehhez az amerikai szenátus kétharmadának jóváhagyása szükséges, s ez az a pont, melyet az azonnali kibővítés prófétái többnyire figyelmen kívül hagynak. A NATO kibővítése nem játszódhat le légüres térben. Ha mégis így történne, akkor épp azt a kiegyensúlyozatlanságot és bizonytalanságot erősítené, amelynek elkerülé­sére törekedett. A NATO kiegészítéseként egy sereg különböző szervezetnek és intéz­ménynek is hozzá kell járulnia a béke új struktúrájához. Az új építmény egyrészt olyan 1995. tavasz 43

Next

/
Thumbnails
Contents