Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 1. szám - WASHINGTON: KELLENEK-E NEKÜNK? - Holbrooke, Richard: Amerika,az európai hatalom

Amerika, az európai hatalom A NATO, amelyet évtizedekkel ezelőtt egyetlen meghatározott fenyegetés elhárítá­sára hoztak létre, ma történelmi jelentőségű átalakulásba kezdett. A kollektív véde­lemmel kapcsolatos alap-célkitűzése megmarad, de most űj célok és programok csat­lakoznak hozzá. Közös válságkezelés, területenkívüli erők biztosítása, a keleti stabili­tás támogatása a békepartnerség révén — ilyen és hasonló programok indultak útjuk­ra. Korszerűsítették az utasítási rendszert. Azokat a haderőket, melyeket eredetileg egy Közép-Európában indítandó potenciális szovjet támadás megválaszolására össz­pontosítottak, most könnyebb fegyverzetű, mozgékony és rugalmas egységekké alakí­tották a megváltozott, kevésbé stabil világ igényeinek megfelelően. Az új szerkezeteket — az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsot és a Partnerség a Békéért programot azzal a céllal hozták létre, hogy azon országok felé forduljanak, melyek nem tagjai a NATO-nak. Megérdemlik alaposabb figyelmünket, különösen az a kreatív új koncepció, melyet találóan neveztek el békepartnerségnek. Ez az újdonsá­got jelentő eszme alig egy év alatt az európai biztonsági összkép integráns részévé vált, jóllehet gyakran félreértik és alábecsülik. Az általánosan kialakult képpel szem­ben a békepartnerség nem egyetlen szervezet, hanem egyéni megállapodások soroza­ta a NATO és — a legutolsó adat szerint — 24 ország között, Lengyelországtól Örmé­nyországig, beleértve Oroszországot is. Minden „partnerország" egyéni programot állít össze, a maga igényeinek megfelelően. A Partnerség a Békéért felbecsülhetetlen eszköz, hiszen együttműködésre ösztönzi a NATO-t és egyéni partnereit. Jelentős segítséget nyújt a demokratikussá váló álla­moknak haderejük átszervezésében, a hadsereg demokratikus ellenőrzésének megte­remtésében, a katonai doktrína, a kömyezetellenőrzés és a katasztrófa-elhárítás új for­máinak megtanulásában. A jövőben olyan keretet alkot majd, melyen belül a NATO és egyéni partnerei a válságkezelésben vagy a területen kívüli békefenntartásban is együtt­működhetnek. A Partnerség a Békéért már a kezdet kezdetén bizonyságot adott előnyeiről. Létezé­sének első évében a szövetségesek és a partnerországok közös katonai gyakorlatokat tartottak Lengyelországban, Hollandiában és az észak-atlanti térségben. Eddig tíz part­ner létesített összekötő irodát a NATO katonai parancsnoksággal. Tizenhat partner kezdett a NATO-val közös akciókba, s őket mások is követik majd. A hadászati terve­zés és szemlézés új eljárását is bevezették a partnerség keretein belül, a szövetségesek és a partnerországok összehangolhatóságának és átlátszóságának elősegítése céljából. A Partnerség a Békéért arra is alkalmas, hogy rajta keresztül a partner megismerhesse a NATO eljárásait és kívánalmait, s így információk birtokában dönthessen: akarja-e, hogy a szövetség leendő tagjaként mérlegeljék. A szövetség szemszögéből nézve a Partnerség a Békéért kiváló lehetőséget teremt annak megállapítására, hogy az egyes partnerek mennyire képesek a NATO-tagság- gal járó kötelességeket és kötelezettségeket teljesíteni — tehát vizsgáztatási alap lehet 1995. tavasz 41

Next

/
Thumbnails
Contents