Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - NATO-DILEMMÁK - Valki László: Szeret,nem szeret... (A NATO-kibővítés kérdőjelei)
Valki László 49 Morrison: i. m. 37. o. „Konfliktusforrássá válna a térségben az, ha az egyik országot felvennék, a másikat pedig nem" — nyilatkozta Ion Iliescu elnök a Christian Science Monitor 1995. december 30-ai számában. (Idézi: Magyar Hírlap, 1996. január 2., 3. o.) Bulgária és az európai FÁK-államok csekély vagy semmilyen érdeklődést nem mutatnak a NATO iránt, a volt Jugoszlávia tagállamai pedig a legutóbbi időkig egymás közötti konfliktusaikkal voltak elfoglalva. Az előbbiekre nézve lásd Michael Milwlka: Eastern and Central Europe's Great Divide Over Membership in NATO. Transition, 1995., augusztus 11., 54. o. 50 Brown: i. m. 51 I. m. 10. (c). bek. 52 Természetesen nemcsak róluk van szó, hanem a balti államokról is, amelyek szintén hallhattak bátorító nyilatkozatokat. Volker Rühe nemzetvédelmi miniszter például egy balti kőrútján kijelentette: „Megértjük a balti országok kívánságát, hogy a NATO tagjává akarnak válni." Kinkel és Lambsdorf azonnal cáfolta, hogy Riihe kijelentése a német kormány álláspontját tükrözte volna. (Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1995. augusztus 24., 1. o.) Az első balti állam, Lettország 1995. október 13-án nyújtotta be hivatalos felvételi kérelmét a NATO-ba. 53 Welt am Sonntag, 1995. január 8., 9. old. 54 Iklé: i. m. 55 I. m. 10. (e) bek. 56 Nerlich: i. m. 12. o. 57 Morrison: i. m. 41. o. 58 Christoph Royen: Die politischen Transformation in den vier Visegrád Staaten auf dem Weg zur Mitgliedschaft in die EU und NATO. Teil I. Die innere Verankerung der demokratischen und Rechtstaatlichen Ordnung. Ebenhausen, Stiftung Wissenschaft und Politik, November 1994. (soksz.) 22.0. 59 Michael Dobbs: NATO Expansion? Popular, But Don't Look at the Price. Inernational Herald Tribune, 1995. július 8., 4. o. 60 Lásd erről bővebben Oroszország és Közép-Európa biztonsága c. írásomat (Kritika, 1995.10. sz., október, 7-8. o.) 61 International Herald Tribune, 1993. augusztus 26. 4. o. 62 A levél 1993. szeptember 15-én íródott. Szövegét lásd: SIPRI Yearbook, 1994. New York, Oxford University Press, 1994.249-250. old. A SIPRI lengyel származású igazgatója Jelcin levelét így kommentálta: „A közép-európai államok sohasem állították, hogy érdekeltek lettek volna valamiféle orosz biztonsági garanciákban. Ezeknek az államoknak az akaratát és álláspontját a levél tökéletesen figyelmen kívül hagyja. Senkinek sincs szüksége [a NATO-val] közösen nyújtott garanciákra." Dieter S. Lutz, Adam Daniel Rotfehl: Security for Europe; Two views. Hamburger Beiträge zur Friedensforschung, Heft 87. Institut für Friedensforschung und Sicherheitspolitik. 1994, 38. o. 63 Charles ]. Dick: The Military Doctrine of the Russian Federation. Occasional Brief 25. Sandhurst, Conflict Studies Research Center, November 1993 (soksz.). A doktrína szövegét lásd: Fundamental Provisions of the Russian Military Doctrine. In A. Raevsky, I. N. Vorob'ev: Russian Approaches to Peacekeeping Operations, Research Paper No. 28. Geneva, UNIDIR, 1994, Annex 2.118-139. old. 64 Rosszija i NATO. Tyeziszi Szoveta po vnyesnyej i oboronnoj polityike. Nyezaviszimaja Gazeta, 1995. június 21., 2. o. A csoport munkáját Karaganov, a moszkvai Európa Intézet igazgatóhelyettese koordinálta. 65 Mindössze egy 1993 szeptemberében — tehát jóval a német egyesülés után — kelt, ilyen értelmű Jelcin-levelet emlegetnek, amelyet a nyugati államfőknek írt. Ebben kifejtette, hogy a 2+4-es szerződés megkötésekor olyan korlátozásokat alkalmaztak, amelyek „kizárták a szövetség bővítését keleti irányban". Mladá Fronta Dnes, 1993. december 2., 9. o. Idézi Chistoph Royen: Russland und die NATO. Kommentar und Wortlaut. Stiftung Wissenschaft und Politik, Ebenhausen, 1995. július. Jack Matlock akkori bonni amerikai nagykövet kategorikusan cáfolta, hogy a tárgyalásokon a 128 Külpolitika
