Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - WASHINGTON: KELLENEK-E NEKÜNK? - Holbrooke, Richard: Amerika,az európai hatalom
Amerika, az európai hatalom gi építmény alapja lehet. Ellenkezőleg: Bosznia — a Nyugat legnagyobb kudarca az 1930-as évek óta a kollektív biztonság területén — még nyomatékosabban hangsúlyozza a feladat sürgősségét. Az amerikaiak 1947-ben megtanulhatták: aki képes a béke fenntartására, az kiváltképp köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy stabil struktúrák épüljenek fel a szomszédos, új demokráciákban. Akkoriban csak az Egyesült Államok rendelkezett olyan biztonsággal és gazdagsággal, hogy felkínálhatta a szükséges támogatást Nyugat-Eu- rópának. Ma a hasonlóképpen gazdag Nyugat-Európa (és persze Japán, melyet érdekek és haszonszerzési lehetőségek fűznek a stabil Európához) kénytelen volt vállalni a tényleges anyagi segítség oroszlánrészét, de a vezető szerepet továbbra is az Egyesült Államoknak kell játszania. Warren Christopher külügyminiszter szavait idézve, az Egyesült Államok központi célkitűzése, hogy „segítsen Európa egészére kiterjeszteni annak a liberális piacnak és kollektív biztonsági rendnek az előnyeit és kötelességeit, amely a Nyugat erejének mindig is tartóoszlopa volt." A Marshall-tervnek volt még egy — és legalább ennyire fontos — tanulsága. A támogatásban részesülőknek a maguk jövőjét maguknak kell felépíteniük. Az új demokráciák teremtsék meg a saját biztonságukat, méghozzá a szomszédaik iránt tanúsított felelősségteljes magatartással és belső demokráciaépítéssel. Az Egyesült Államok megérti, üdvözli és támogatja az új európai demokráciáknak azt a vágyát, hogy a kulcsintézmények tagjává válva csatlakozzanak a Nyugathoz. De a NATO, az Európai Unió és a többi fontosabb intézmény egyike sem afféle klub, melyhez valaki a felvételi kérelem kitöltése után egyszerűen csatlakozhat. Az idők folyamán mind kialakították azokat az értékeket és kötelezettségeket, amelyeket minden új tagnak el kell fogadnia. A közép-európai kihívás Az Európa új biztonsági építményére vonatkozó tervezeteknek mindenekelőtt Közép- Európára kell összpontosítaniuk, arra a területre, amely ebben a században több zűrzavar és tragédia melegágya volt, mint a kontinens bármely más része. Az emberiség történelmének két legpusztítóbb háborúja ezekről a síkságokról indult el, és maga a hidegháború is az itteni ódon és legendás városokban játszódott le, s mindez csupán az elmúlt 80 év alatt. Voltak más vízválasztó történelmi események is, amelyek nem érintették kedvezően ezt a területet. Először a versailles-i és a trianoni szerződés, majd a jaltai és a potsdami egyezmény, végül a szovjet birodalom összeomlása: ez a három kiemelkedő esemény- sorozat megoldatlan, gyakori konfliktusokat teremtő történelmi ellenszenvek és törekvések és — ami mind közül a legveszélyesebb — területi és etnikai viták örökségét hagyta egész Közép-Európára. Demokrácia, stabilitás és szabad piacgazdaság nélkül 1995. tavasz 39
