Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - EURÓPÁBÓL AZ UNIÓBA - Farkas György: Integrációnk alternatívái és esélyei
Farkas György si irányvételben és képességeink, lehetőségeink valóra váltásában, kibontakoztatásában, amely nélkül megalapozottan nem lehet bízni a közeljövőre mégoly remény tkeltőnek látszó ígérgetésekben sem. 4. Az integráció mint szükségmegoldás Elméletileg nem kizárható, hogy a magyar EU-integráció olyan okokból következik be, amelyek tekintetében nem rendelkezünk ellenőrzéssel vagy érdemi befolyással. Külső eredetű, jellemzően és mindenekelőtt biztonsági vagy politikai meggondolások például egyszerűen „betaszíthatnak" abba az intézmény- és együttműködési rendszerbe, amelyhez egyelőre csak hosszabb felkészülési időszak megtételén és/vagy kemény és bonyolult tárgyalásokon keresztül látjuk a csatlakozás lehetőségét. Milyen okok következtében kell számítanunk ilyen „meggondolásokra"? Hogy csak egy néhányat említsünk (amelyek sajnos „benne vannak" a levegőben): elszaporodó és/vagy kiterjedt polgárháborúk, illetve ilyen helyzet állandósulása a jelenlegihez képest is nagyobb szomszédos térségekben, elsősorban a volt Szovjetunió területén; nyíltan diktatórikus rezsim(ek) hatalomra kerülése ugyancsak szomszédos térségekben; nyílt katonai fenyegetés Magyarországgal szemben. Az ilyen és hasonló körülmények további magyarázat nélkül is érthetővé teszik, hogy a korábbiakban kifejtett tényezőkre, ésszerűségre és fokozatosságra, esetleg kompromisszumra, alkumechanizmusok működésére aligha lehet számítani. Ennek ellenére az EU-ba való „belépés" vagy „befogadás" bizonyos árnyalatnyi különbségekkel mehet végbe. Ha ez az EU esetleges, minden várakozást meghaladóan korai „kapunyitási" hajlandóságával is összefüggésben állna, elvileg — ha már benn vagyunk—lehetőség nyílhat mindazon kedvezmények és lehetőségek igénybevételére is, amelyek mint kívülállónak mindaddig nem állnak rendelkezésünkre (vagy csak esetleg, egyedi, speciális konstrukciók kialakításával). Fölmerülhet és bizonyos kielégítést nyerhet az az igény is, hogy a magyar társadalom és gazdaság effektiv erősítésre, konszolidálásra szorul, az adott kényszerítő külső körülmények miatt. Ha azonban a „besorolás" nyilvánvalóan és csakis a politikai-biztonsági döntések eredménye, ez egyrészt beláthatatlan egyéb következményeket is magával vonhat: például ilyen lehet elsősorban a „védelem" ára, azaz az előbbihez képest éppen ellenkező jellegű és hatalmas, azonnali költségteherrel járó „megerősítés". Másrészt, egy ilyen esemény már valószínűleg nem fedné az „integráció" fogalmát abban az értelemben, ahogy mindeddig tárgyaltuk. Ez a feltételezés, puszta felvetésén túl, nem képezi tehát vizsgálódásunk tárgyát. 96 Külpolitika
