Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - WASHINGTON: KELLENEK-E NEKÜNK? - Brzezinski, Zbigniew: A megtervezett Európa
Zbigniew Brzezinski zés, a felszerelés prepozicionálása és a közös parancsnokság alatt végrehajtott gyakorlatok elegendőek a NATO 5. cikkében foglalt garanciák megszilárdítására, az az előírás pedig, hogy „nincs szó a NATO-erők előretolt telepítéséről Közép-Európában", alátámaszthatja, hogy a kibővítés nem ellenséges jellegű. Mindez csillapíthatja Oroszország jogos aggályainak egy részét. Oroszország aggályainak eloszlatása Más lépéseket is kell még tenni Oroszország megnyugtatása, öntudatának megbékítése és — ami a legfontosabb — egy transzóceáni és transzkontinentális biztonsági rendszerbe való bevonása érdekében. Oroszország aggályai azonban nem mind jogosak — és a szövetségnek nem kell visszariadnia attól, hogy ennek nyilvánosságától. Öt évvel ezelőtt a szövetségnek le kellett győznie az oroszok tiltakozását az újraegyesített Németország NATO-tagsága ellen. A Bush-adminisztráció bölcsen elutasította azokat, akik kiegyezést javasoltak a Kremllel. Moszkva, látván Amerika eltökéltségét, azt, hogy az egyesített Németországot — orosz beleegyezéssel vagy anélkül — felveszik a NATO-ba, bölcsen beleegyezését adta. A konstruktív keménység hasonló megnyilvánulását igénylik a jelenlegi körülmények is. A Kremllel meg kell értetni, hogy semmiféle hetvenkedés és fenyegetőzés nem eredményes vagy hatásos, mindez legfeljebb meggyorsíthatja a kibővítés folyamatát. Oroszországnak nincs joga sem a NATO-kiterjesztés megvétózásához, sem a közép-európai országok szuverenitásának korlátozásához. Ugyanakkor Oroszországot kettős alapon lehetne megközelíteni: a szövetség — miután önállóan döntött tagságának kiterjesztéséről — felkérné Oroszországot, hogy segítsen egy olyan új, transzkontinentális, kollektív biztonsági rendszer létrehozásában, amely túlmutat a szorosabb értelemben vett NATO-kibővítésen. A hidegháború utáni európai béke megszilárdításának ez a kettős stratégiája kielégítené a szélesebb, egész Európára érvényes biztonsági rendszerre vonatkozó orosz követeléseket. A közös új struktúrával kapcsolatban Oroszországnak tett ajánlatnak két összetevője lehet: az egyik a globális biztonsági együttműködésről szóló hivatalos szerződés a NATO és az Orosz Köztársaság között; a másik pedig a különleges biztonsági konzultációk új mechanizmusa az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten belül. A szerződés aláhúzná, hogy a NATO kiterjesztése nem Oroszország ellen irányul, ugyanakkor nyitva hagyná az esetleges orosz tagság kérdését. Elismerné az oroszok státus-igényeit, és közös konzultációkat tenne lehetővé a békefenntartó hadműveletekkel kapcsolatban. Ugyancsak az orosz kívánságok egy részének kielégítését szolgálná az a kezdeményezés is, hogy hatékonyabb biztonsági konzultációk révén növeljék a EBEÉ jelentőségét. A Nyugat nem fogadhatja el Oroszországnak azt a törekvését, hogy a NATO-t 30 Külpolitika
