Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - DOKUMENTUM - Az Észak-atlanti Közgyűlés budapesti ülésszakának beszédeiből: Kovács László külügyminiszter
Észak-atlanti Közgyűlés átmeneti csökkenésével sem, a NATO bővítése nem hozhat létre új megosztottságot. Hiszen a bővítés célja éppen a stabilitás, a biztonság erősítése, nem pedig annak gyengítése. Meggyőződésünk azonban, hogy a NATO számára nincs igazából más választás. A NATO jelenlegi formájában csak kezelni tudja a válságokat, és sajnos a jelek szerint nem is igazán eredményesen. Stabilizáló szerepet a NATO csak akkor tud betölteni, ha kibővíti a sorait. Vagyis a választás a NATO számára egy rendkívül sok gonddal és áldozattal járó válságkezelés, vagy a hosszú távú, stabilizáló szerep, a biztonság erősítése. És ez az utóbbi csak a NATO bővítésével képzelhető el. Szeretnék néhány szót szólni Magyarország csatlakozási szándékáról. Előrebocsájtom, hogy Magyarország nem valamiféle külső fenyegetés ellen keres védelmet a NATO soraiban. Magyarország nem érzi magát fenyegetve. Nem szomszédaival szemben vagy ellenére kíván a NATO tagja lenni. Magyarország a következő okok miatt kíván a NATO-hoz csatlakozni: — a magyar külpolitika egyik fő cselekvési iránya Magyarország beillesztése az euroatlanti integrációba. Intézményi oldalról vizsgálva ez számunkra az Európai Unióhoz és a NATO- hoz való csatlakozást egyaránt jelenti; — mint az előzőekben kifejtettekből is kitűnik, felfogásunk szerint ebben a térségben — adottságainál, lehetőségeinél fogva — csak a NATO tud igazán stabilitást és biztonságot teremteni. Magyarország ennek a stabilitásnak és biztonságnak nemcsak a fogyasztója, haszon- élvezője kíván lenni, hanem ehhez aktívan hozzá kíván járulni. Úgy gondoljuk, hogy erre is csak a NATO tagjaként van lehetőségünk; — meggyőződésünk, hogy a NATO- és EU-tag Magyarország vonzóbb lehetőségeket kínál a külföldi tőkebefektetések számára. Magyarország gazdasági prosperitása szempontjából ez nagyon fontos tényező. Ezek a szempontok ösztönzik Magyarországot arra, hogy alapvető fontosságúnak tekintse a NATO-hoz történő csatlakozását. Magyarország és Oroszország vezetői több találkozó alkalmával is megvitatták Magyarország NATO-csatlakozásának kérdését. Ezek eredményeként orosz részről elfogadták azt a tételt, hogy Magyarország csatlakozása Magyarország szuverén döntésétől függ. Megértést mutattak Magyarországnak a csatlakozást motiváló szempontjai iránt. Megfogalmazták azt is, hogy meggyőződésük szerint Magyarország NATO-csatlakozásának, tagságának nem lennének kedvezőtlen következményei a magyar—orosz kétoldalú kapcsolatokra. Figyelembe véve, hogy a NATO bővítésével kapcsolatban a szervezet — megítélésem szerint helyesen — figyelmet fordít Oroszország reagálására, úgy vélem, nem közömbös, sőt fontos körülmény, hogy Magyarország csatlakozási szándékaira az orosz vezetés ily módon reagált. Végül, Hölgyeim és Uraim szeretném még egyszer hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy az Észak-atlanti Közgyűlés itt tartja tanácskozását. Hiszen Önök parlamenti, kongresszusi képviselők, szenátorok. Nagyon fontos szerepet játszanak a kormányzati döntések kialakításában, és megkerülhetetlen a szerepük a csatlakozási folyamat végén, amikor majd az egyes országoknak, a parlamenteknek, a törvényhozásnak jóvá kell hagynia az egyes országok, köztük Magyarország csatlakozását. 94 Külpolitika
