Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - DOKUMENTUM - Az Észak-atlanti Közgyűlés budapesti ülésszakának beszédeiből: Kovács László külügyminiszter
Észak-atlanti Közgyűlés A megoldást éppen ezért egy összeurópai architektúra megteremtésében látom. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem valamiféle új szervezetre gondolok. A már meglévő struktúrákat kell egyrészt továbbfejleszteni, hogy alkalmasak legyenek az új kihívások megválaszolására, másrészt pedig össze kell kapcsolni őket, együttműködésük formáját, metodikáját ki kell alakítani. Harmadrészt ezeket a meglévő szervezeteket új megoldásokkal kell kiegészíteni. Szeretnék néhány alapelvet megfogalmazni. Az első — kiindulópontként — a biztonság oszthatatlansága. Európa egyetlen régiója sem lehet biztonságos az egész kontinens biztonsága és stabilitása nélkül. A második alapelv a biztonság komplexitása. Ma már nem a katonai paritás a legfontosabb, miként korábban, a kétpólusú világ idejében. Természetesen fontos, hogy a katonai erők, a fegyverzetek a lehető legalacsonyabb szinten legyenek, és különösen fontos a hadseregek beillesztése a demokratikus rendszerbe. Nagyon fontosak, növekvő jelentőségűek a biztonság nem-katonai összetevői, a politikai, gazdasági és szociális, az emberi jogi, kisebbségi jogi tényezők, vagy a környezeti összefüggések. A harmadik fontos alapelv az, hogy meg kell teremteni a struktúrák, az intézmények együttműködését. Tehát az európai biztonsági architektúra fő jellemzőjének a kooperativitásnak kell lennie. Ezzel összefüggésben szeretném aláhúzni, hogy nem lehet a különböző struktúrák és intézmények között sem fontossági sorrendet, sem alá- vagy fölérendeltségi viszonyt teremteni. A szervezetek között el kell kerülni a rivalizálást, a versengést, valamint munkájukban az átfedést. Építeni kell a szervezetek komparatív előnyeire. Hiszen minden szervezet, minden struktúra rendelkezik sajátos előnyökkel. Az EBESZ a legátfogóbb, hiszen ötvenkét tagállamával valóban Vancouvertől Vlagyivosztokig magában foglalja ezt a hatalmas térséget. Egyetlen más szervezet sem rendelkezik ilyen átfogó jelleggel. A NATO az egyetlen, amely hiteles, komoly, elrettentő katonai erővel rendelkezik. Az EU az, amely igazából elő tudja mozdítani a gazdasági és szociális stabilitást. Az ET rendelkezik a leggazdagabb tapasztalatokkal az emberi jogok, a kisebbségi jogok biztosításában és ellenőrzésében. Milyen pillérekre épülhet egy ilyen összeurópai biztonsági rendszer? Az első pillérnek feltétlenül a kibővülő, a Közép- és Kelet-Európa felé nyitó NATO-nak, EU-nak, NYEU-nak és ET-nak kell lennie. Ezek a szervezetek csak akkor alkothatják valóban az európai biztonsági architektúra első pillérét, ha nyitnak Kelet felé, ha kibővítik soraikat Közép- és Kelet-Európa arra alkalmas, érett országaival. A második pillér az EBESZ, amely normaalkotó szerepével nagyon fontos hozzájárulás lehet az európai biztonsághoz és stabilitáshoz, s amelynek válságmegelőző, válságkezelő és válság utáni „utókezelő" szerepet kell betöltenie. Elmondhatjuk, az EBESZ tavaly decemberi megalakulása óta a tagállamok nagyon aktív közreműködésével elértünk bizonyos eredményeket. Csecsenföldön megindultak a tárgyalások, leültek tárgyalni azok a felek, akik nemrégiben még hallani sem akartak arról, hogy egy asztalhoz üljenek. De vannak területek, ahol eddig nem sikerült még előrelépnünk. Nehezen alakul a hegyi- karabahi békefenntartó misszió ügye. Nem talált kellő megértésre más nemzetközi szervezetek részéről az EBESZ szerepvállalási törekvése a délszláv válság rendezésének előmozdításában. Időnként találkozunk egyes tag92 Külpolitika
