Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Nagy Péter: Információs forradalom a diplomáciában
Információs forradalom a diplomáciában zés túl akadémikus foglalatosság, és túl távol áll a politikai döntéshozók legközvetlenebb érdeklődésétől ahhoz, hogy elfogadják az elemzési technikák alkalmazását. Van olyan nézet is, amely az információkat szabad javakként kezeli, úgy tekinti őket, mint amelyek szabadon rendelkezésre állnak, mindig lehívhatók. Az információs szakemberek között is különböző nézetek léteznek az információk hasznosításával kapcsolatban. Az egyik irányzat képviselői esemény-orientáltak, azaz mindig a legaktuálisabb információkat „szeletelik le" és szolgáltatják. Az elemzők legfontosabb feladatukat abban látják, hogy az információk alapján előrejelzéseket tegyenek, és figyelmeztessék a döntéshozókat. Mások az információk mozaik elméletét fogadják el, amelynek megfelelően az elemzők minden adatot összegyűjtenek, osztályoznak és tárolnak, abban a hitben, hogy egykor majd éppen az lesz a hiányzó láncszem egy kérdés megoldásában. Ez a megközelítésmód is konzisztens azzal a nézettel, amely az információkat úgy értékeli, mint szabadon rendelkezésre álló árut, továbbá azzal is, hogy az adatokban rejlő bizonytalanság leküzdhető újabb adatok összegyűjtésével. A harmadik nézet szerint az információkat azért állítják elő, hogy kielégítsek a döntéshozók igényeit vagy „elrettentsenek" bizonyos cselekvésektől. Az in. ormációk felhasználója gyakran a kurrens adatokra helyezi a hangsúlyt, ismert politikai preferenciákkal kombinálja őket. Az elemzők így meglehetősen bonyolult helyzetbe kerülhetnek, esetleg kénytelenek figyelmen kívül hagyni a hipotéziseiket támogató bizonyító adatokat. Az információk célja az, hogy elégségesen figyelmeztessék a politikusokat, lehetővé tegyék számukra a cselekvést a nemzetközi politikában ért kihívásokkal szemben. Ezt nem egyszerű megtenni, mert a meglepetés a nemzetközi politika alapvető realitása, és egy külpolitikai vagy védelmi intézmény sem térhet ki teljesen ennek negatív következményei elől. Nem könnyű feladat integrálni az információkat a döntés-előkészítés folyamataiba. A hagyományos bölcsesség szerint a politikát és az elemzést el kell választani egymástól, mert egyébként a politika lerontja az elemzést. Az ezzel ellentétes nézet szerint az elemzés nem valósulhat meg értékek nélkül, és nem különíthető el a döntési folyamattól. Ezen álláspont alapján az elemzőknek a politikai lehetőségeket is artikulálniuk és értékelniük kell, csakúgy mint sürgetni a politikusokat, hogy konfrontálódjanak az alternatívákkal. Az információk és a külpolitika közötti kapcsolat abban ragadható meg, hogy mi az információ és mi a politika logikája. Az információ logikája az, hogy csökkentse a politikai lehetőségeket a problémák, a feltételezések és a következmények megvilágításával. A politika logikája pedig az, hogy nyitva hagyja a politikai cselekvési lehetőségeket, amíg csak lehetséges. A probléma egy másik aspektusa az, hogy milyen típusú információkat szeretnének a döntéshozók megkapni, és milyen típusú információkat képes gyűjteni és feldolgozni az információs rendszer. A politikusok általában elégedetlenek azokkal az információkkal, melyeket politikailag lehetetlen felhasználni, és általában szkeptikusak a politikai dön1995. Nyár 71
