Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Nagy Péter: Információs forradalom a diplomáciában
Nagy Péter téshozatali célokra kapott információk értékét illetően. Harmadszor, a külügyi információs rendszerek által szolgáltatott információk nem az egyedüli forrásai a döntéshozók számára hozzáférhető információknak. A hírszerzés, az érdekcsoportok, a média, a személyes ismeretségek mind versenyeznek velük, és a döntéshozók maguk döntik el azt, hogy milyen forrásból származó információkat fognak felhasználni. Senki sem kényszerítheti őket arra, hogy csak egy információforrás alapján cselekedjenek. Ezek a viták még nem oldódtak meg, de késleltetik a külügyminisztériumok integrált információs rendszereinek a kiépítését. Elemzés, tervezés, döntéshozatal, információk Mindazonáltal a külügyminisztériumok tudatában vannak az információk jelentőségének, a külpolitikai döntéshozatali folyamatokban betöltött szerepének. Növekszik az érdeklődés az összehasonlító külpolitikai, a kultúraközi információk, az országok image-ei iránt. Az Európai Unió tagországai összehangolják információs és kommunikációs politikájukat, szabványokat, ajánlásokat fogadnak el. Integrációs törekvéseik mellett azonban az államok továbbra is egyedüli jogosultjai érdekeik külpolitikai téren történő érvényesítésének, a nemzeti erőforrásaik feletti szuverén rendelkezésnek (Masuda, 1988), a külügyek területén saját maguk felelősek információs közműveik megteremtéséért, a döntés-előkészítésben való működtetéséért. Az elemzés, a tervezés a jövőbeni külpolitikai cselekvési lehetőségek tudományos igényű feltárását és a külpolitika tudatos alakítását jelenti, prognosztizálja a meghozott döntések tovagyűrűző hatását, kitérve a várható fő és mellékhatásokra egyaránt (Rothstein, 1972). A döntések ugyanis nem elsősorban meghozataluk módja szempontjából, hanem jövőt formáló hatásuk miatt lényegesek. Az információigényesebbé váló külpolitikai döntéshozatalt az elemzés, tervezés hatékonyabban, eredményesebben szolgálhatja. Ezért újszerű, egyben magasabb követelményeket magában foglaló igényként fogalmazható meg az elemzés, tervezés, az információs tevékenységek döntéscentrikusabbá tétele. Az információk felhasználása közvetlenül vagy közvetve, de mindig a döntéshozatalhoz kapcsolódik. A külpolitikai döntéshozatali folyamat kiterjed a politikai, diplomáciai, gazdasági, biztonsági stb. információk gyűjtésének, feldolgozásának, tárolásának, szétosztásának és file-okba szervezésének technológiai folyamataira, az információk percepciójára és interpretációjára, a választható alternatívák kidolgozására, a döntések végrehajtására és szükséges módosításaikra, a visszacsatolásokra. Az információs, kommunikációs vagy döntési túlterhelésnek rendkívül fontos szerepe lehet a kormányok „információs összeomlásában". A döntéshozatal információs túlterhelését bizonyos fokig a téves percepciók és a hamis elvárások, a nem adekvát információk, a minden hozzáférhető információ feldolgozására való törekvés okozzák. A hamis percepciók, a sztereotip image-ek és előítéletek azonban általában hosszú ideig fennáll72 Külpolitika
