Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Kádár Béla bizonyos mértékig az átalakulás legnehezebb szakaszában is érvényesíteni tudta komparatív előnyeit. d) Burkoltabb, de erőteljesebb formában jelennek meg az aggályok a keleti kibővülés Európán belüli erőviszonyokat módosító, növekedési és erőforrás-áramlási irányokat befolyásoló hatásáról. A keleti kibővülés nagystratégiai szempontból kedvezőtlenebb keretfeltételeket jelent a mediterrán térséghez kötődő országok számára. Növekedési súlypontok szempontjából a kelet-közép-európai kibővülés a régión belüli növekedési hajtóerőket az elmúlt évtizedben feltételezett Hamburg—Sevilla tengely, majd alpesi centrum felől nagyobb mérőkben csoportosítja át egyrészt a Duna—Alpok, illetve a balti térség felé. A nemzetek s régiók között kiéleződő gazdasági verseny kimenetele szempontjából korántsem közömbös az erőforrás-szerződés. A kibővülés, illetve a kelet-közép-európai országok gyors integrálódása esetén a 21. század versenyképességét meghatározó direkt tőkebefektetések nagyobb mértékben terelődnek e térségbe, hiszen ezen országok a teljes jogú tagság esetén tudják jobban kiaknázni előnyeiket termelési telephelyként. Az átlagos magyar bérszínvonal már ma is csupán egyharmada a portugálnak, azaz a különbség lényegesen meghaladja a termelékenységben fennálló különbséget. A munkaerő intenzív tevékenységi területein e különbségek már jelenleg is jelentős szakosodási előnyöket kínálnak. A versenyelőnyök még jelentősebbek a magas szak- képzettséget igénylő temelési-szolgáltatási tevékenységeknél, hiszen egy magyar mérnökóra átlagos költsége jelenleg 5 dollár, töredéke a nyugat-európai átlagnak. Ugyanakkor a műszakilag magas szakképzettségű magyar munkaerő teljesítménymutatói korántsem kedvezőtlenebbek a nyugat-európai átlagnál, sőt a kevésbé szűk szakosodás következtében a magyarországi vegyesvállalatok tapasztalatai szerint a magyar kvalifikált munkaerő problémamegoldó képessége kedvezőbb. A termelési telephely-előnyök már az elmúlt fél évtizedben is megmutatkoztak. Magyarországon az 1 főre jutó direkt külföldi tőkebefektetések értéke 1994 végén meghaladja a 800 dollárt, azaz már alig marad el az Unió-tag Ausztria vagy Spanyolország mögött. 1993-ban a nemzetközi működőtőke-áramlás 1,2 százaléka jutott Magyar- országra. Az ellenérdekek jelentős része fakad abból, hogy a teljes jogú tagság tartósíthatja s felerősítheti az elmúlt években megfigyelhető irányzatot. e) A direkt tőkebefektetésekben megfigyelhető áramlásmódosulásnál is nagyobb jelentőségűnek minősül az Unió pénzügyi támogatásáért kialakuló verseny terelő hatása. Az Unió költségvetési bevételeit az 1995. évi bővülés némileg, mintegy 3 milliárd ecuvel növelheti. Az elkövetkező 3 évben várható kedvezőbb konjunkturális helyzet, illetve az Unió GDP-jének az 1995—1997. időszakban várható 7—8 százalékos növekedése további 5—6 milliárd dollár bevételnövekedéssel járhat az egyéb feltételek változatlansága esetén. A forrásbővülés feltételezhető nagyságrendje mellett eleve elret18 Külpolitika
