Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Az Európai Unió keleti kibővülésének kérdőjelei és feltételei lyását. Ugyanakkor a közép-európai térségen belül Magyarország rendelkezik a legjelentősebb agrárexport-többlettel az Unió-országokkal folytatott agrár-külkereskedelemben. A különféle integrálódási kitérőket, halogató megoldásokat szorgalmazó egyes elképzelések mögött kimondva-kimondatlanul e tagországi érdekek és aggályok húzódnak. Ezek indokoltságának vizsgálata szintén rávilágíthat az Unió keleti bővülésével összefüggő tagországi magatartások mozgatórúgóira. f) A történelmi örökség, külgazdasági nyitottság, nagyobb piacgazdasági-intézmény- rendszeri érettség, adott geostratégiai helyzet és kialakuló szubregionális keverőpult szerep alapján az Unió keleti bővülése, illetve Magyarország európai integrálása nem csupán ráfordítás-csökkentő hatású az Európai Unió számára, hanem egyszersmind felértékeli Magyarország tagországi hozományát. Magyarország jelentősége mint vonzó termelési telephely, dinamikus áru- és tőkefelvevőpiac, szubregionális kereskedelmi-pénzügyi alközpont már az elmúlt öt évben is láthatóvá vált. Az Európai Unió realitásokon nyugvó kibővülési stratégiája a magyar átalakulás még hátralévő szakaszának költségeit csökkentheti, sebességét és a magyar hozomány értékét növelheti. Az említett szempontok alapján a Magyarország európai integrálódásával összefüggő álláspontok, érdekek, korlátok, ráfordítások és hozamok vizsgálata elősegítheti — miként a múltban oly sokszor — Magyarország potenciális integrációs laboratóriumi szerepének felvázolását. Az elmúlt fél évszázad, s különösen a legutóbbi fél évtized nagyszámú tapasztalatot szolgáltatott arra, hogy a nemzeti modernizáció, az alkalmazkodás a mindinkább globalizálódó világgazdasághoz, a rendszerváltás nem minden ország számára közös recept, hanem az egyes országok történelmi öröksége, mozgósítható adottságai alapján bontakozik ki. Az európai integrálódás, keleti kibővülés a térség országainak közös célja ugyan, de a folyamat kibontakozási formái, sebessége, megvalósítási eszközei korántsem uniformizálhatok. A Nyugat-Európába tartó hajók — bármilyen kényelmetlen is ez Brüsszel számára tárgyalástechnikai szempontból — előrejelezhetően nem konvojban, hanem legfeljebb kettesével, hármasával érkezhetnek a célkikötőbe. Ebből adódóan a keleti kibővülés magyarországi összefüggései nem általánosíthatók ugyan, de a rugalmas kibővülési stratégia kialakításában hasznosíthatók. A kibővülés jelentősége Magyarország számára A 20. század kétségkívül nem Magyarország évszázada volt. Két világháború és több mint négy évtizedes monopolszocializmus örökségeként a század súlyos területi és emberveszteségeket, gazdasági lemaradást, szerkezeti, intézményrendszeri torzulásokat hagyott hátra. Az Unió keleti kibővülése lehetőséget kínál a kis Magyarország számára, hogy a világgazdasági globalizálódás, a nagy földrajzi erőterek kialakulásá1995. nyár 13
