Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Kádár Bela nak korszakában otthont találjon a kialakuló európai erőtérben. Nemzetpolitikailag sem közömbös, hogy a jelenleg több állam területén élő magyarság az európai sokszínűség egységében kap lehetőséget szellemi, kulturális értékeinek megőrzésére és fejlesztésére. Az integrálódás biztonsági hozománya is többrétű. Nemzetállami keretekben neveli, erősíti a demokrácia mechanizmusait, erősíti a társadalmi biztonságot. Az ún. engedékeny társadalomban, s különösen az átfogó rendszerváltoztatás időszakában elkerülhetetlen bűnözési hullám megfékezésére az intenzív belügyi együttműködés kedvezőbb lehetőséget nyújt. A növekvő környezetvédelmi-biztonsági feladatok megoldása is regionális együttműködést igényel. A keleti kibővülés sajátos területét jelenti a katonai biztonság. Magyarország határai az adott geostratégiai helyzetben és erőforrások mellett önerőből nem védhetők államközi konfliktusok esetében. Bár jelenleg katonai konfrontáció veszélye nem fenyeget, a kelet-európai helyzet nagyszámú, ellenőrizhetőségen kívüli eleme a jövő biztonsága érdekében sürgeti Magyarország szervezeti integrálódását a NATO biztonsági rendszerébe. A jelenlegi helyzetben a teljes jogú tagság az Unióban, valamint a NATO-ban összekapcsolódik, az elkövetkező évek fejleményei azonban nem feltétlenül jelentenek majd egyidejű tagságot a két szervezetben a kelet-közép-európai országok számára. A jelenlegi helyzetben tisztázandó a különféle biztonságpolitikai pótlékok, a békepartnerség, valamint a Nyugat-Európai Unióban szerzett tagság valóságos tartalma, különösen a „tempóra si fuerint nubila", a kelet-európai bizonytalanság esetén. Az európai országoknak a boszniai konfliktus kezelésében nyújtott „teljesítményei", valamint a túlzott európai kötelezettségvállalás megalapozatlanságától tartó körök aggályai1 figyelmeztetnek már most, hogy biztonsági garanciákat a kelet-közép-európai országok számára csak az USA nyújthat — közvetlenül vagy a NATO-n keresztül. A keleti kibővülés két fő elemének országonként és időben elképzelhető szétválása is indokolja, hogy a jelen prioritásai alapján az Unió keleti kibővülésével összefüggő gazdasági hatásokra összpontosítsunk. a) Magyarország az egykori KGST-országcsoport külgazdaságilag/egsebez/jcfólib gazdasága. 1992—94 átlagában a kivitel GDP-hez viszonyított nagyságrendje 25 százalék, az idegenforgalomból s egyéb szolgáltatásokból eredő bevételeké 6 százalék, a direkt tőkebefektetéseké 4,5 százalék volt. A külgazdasági kapcsolatok külső feltételei és dinamikája meghatározó jelentőségű a modernizáció és az európai felzárkózás szempontjából. b) Az 1989 utáni rendszerváltás egyik elemét a külgazdasági súlypontváltás jelentette. E folyamat keretében mindenekelőtt az Európai Unió országaival folytatott gazdasági együttműködés jelentősége nőtt meg. Az Európai Unió korábbi 12 tagországának aránya a magyar kivitelben 25 százalékról 57 százalékra nőtt 1989 és 1994 között. Ausztria és a skandináv országok csatlakozása után 1995-ben a magyar kivitelnek és 14 Külpolitika
