Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Kádár Béla közvetlenebb integráció egyrészt Magyarország számára alapvető gazdaságstratégiai követelmény, másrészt egyebek közt a gazdaságszerkezet kimagasló mértékű nyitottsága következtében is kevesebb nehézséggel is jár, mint más országokban. A keleti bővülés tapasztalatai könnyebben leképezhetők Magyarország esetében. c) lntézményrendszeri szempontból részben a korábbi gazdasági reformok, részben az 1990—94 közötti világgazdasági nyitás eredőjeként — a politikai és gazdaságpolitikai környezet kedvezőtlen elemei ellenére — Magyarország jutott túl a piacgazdasági átalakulás legtöbb nehézségén, objektív mérőszámok alapján nagyobb a piacgazdasági érettsége. Megfelelő magyar modernizációs stratégia és nemzetközi együttműködési gyakorlat esetén az Európa-érettség normái a térségi átlagnál kisebb társadalmigazdasági költségráfordítások mellett közelíthetők meg. d) Biztonságpolitikai szempontból a balkáni krízishelyzet fennmaradása esetén Magyarország fontos reteszelő funkciót tölt be dél-kelet-európai irányban, s mint biztonsági peremsáv a második világháború utáni német és osztrák funkcióhoz hasonlóan javíthatja a mögöttes Európa biztonságát. Ugyanakkor az Orosz Föderáció indokolt biztonságpolitikai érzékenysége Magyarország gazdasági és katonai integrálódásával, illetve a Magyarországra kiterjedő Unió-bővüléssel szemben jóval kisebb, mint Csehország kivételével a térség többi kis állama esetében. e) A társadalmi konfliktusok valószínűsége a szociális piacgazdaság keretében kibontakozó átalakulás öröksége következtében kisebb. Az ország etnikai homogenitása és az európai színvonalú kisebbségvédelmi törvények következtében etnikai konfliktusok nem merülnek fel. A szomszédos országokban élő nagyszámú magyar kisebbség kezelése a többségi nemzet államhatalma részéről teremt és teremthet etnikai jellegű szubregionális konfliktuselemeket, amelyeket az Európai Unió semmiképpen sem kíván integrálni. E kockázatokat, illetve a Magyarország európai befogadásának gyakorta hivatkozott korlátáit csökkentheti, sőt kiküszöbölheti egyrészt az európai folyamatok kibontatkozása a szomszédos országokban, másrészt a magyar kisebbségek mind erőteljesebb hídverő szerepe a gazdasági együttműködésben. Bár az Európai Unió keleti kibővülése globális jelentőségű a 21. század fejleményeit s különösen a történelmi Európa Észak-Amerikával, a Távol-Kelettel és a Harmadik Világ még erjedésben levő részeivel szembeni pozicióit befolyásoló folyamat kibontakozásában, mégis erőteljesen közrejátszanak a múltból örökölt tagországi beidegződések, illetve a piaci konkurencia és az uniós erőforrások elosztásáért folytatott verseny éleződésével összefüggő egyes tagországi aggályok, amelyek szinte tragikomikus jelleggel illusztrálják a clausewitzi megállapítás érvényességét arról, hogy az öreg stratégák mindig az elmúlt háborúra készülnek fel. A térség országai közül Magyarország esetében fogalmazódnak meg legerőteljesebben azok az aggályok, amelyek abból indulnak ki, hogy a teljesjogú magyar tagság tovább erősíti az Unión belül a „germán" országok, mindenekelőtt Németország befo12 Külpolitika
