Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Az Európai Unió keleti kibővülésének kérdőjelei és feltételei Kádár Béla A legutóbbi fél évszázad sőt az első világháború óta eltelt időszak egésze nagymértékben kiszakította a kelet-közép-európai országokat a fejlettebb országok .közötti együttműködés rendszeréből, súlyos intézményrendszeri, szerkezeti, szakosodási, értékrendszeri, környezeti torzulásokat alakított ki, megnövelte a térség fejlettebb országokhoz viszonyított lemaradását. Az elmúlt háromnegyed évszázadban Magyarország többször is sűrítve szemléltette történelmi laboratóriumként a térségben kibontakozó folyamatokat. Az első világháború előtti fél évszázadban nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan gyors ütemben fejlődő Magyarország gazdaságának két világháború közötti gyakorlati stagnálása a szűk belső piac közé szorított kisnemzet gazdasági életképességének korlátáit szemléltette, az 1956. évi nemzeti forradalom a második világháború után az országra erőltetett sztálini modell közép-európai megvalósíthatóságának politikai és gazdasági határait jelezte, az 1968. évi gazdasági reformot követő két évtized a rendszertökéletesítés és a gulyáskommunizmus lehetőségeit mutatta be, a szociális piacgazdaság keretein belül 1990—94 között meginduló rendszerváltás pedig a térségben kibontakozó transzformáció sajátos útját jelenítette meg. Az örökségből adódóan Magyarország sajátos történelmi laboratórium lehet az integrációs folyamat, illetve az Európai Unió keleti bővülése szempontjából is. Ennek fő okai az alábbiak: a) Történelmi visszapillantásban Magyarország nemcsak tagja, hanem egyik támpillére volt az európai térség első újkori integrációs övezetének, az Osztrák—Magyar Monarchiának. Ebből adódóan viszonylag korábban és nagyobb mértékben kialakultak bizonyos kulturális és szocio-pszichikai készségek és képességek a sokféleség egységéhez való alkalmazkodásban. b) Strukturálisan a kis Magyarország a térség külgazdaságilag legsebezhetőbb s egyszersmind legnyitottabb országa. A néhai kis KGST-országok népességének alig 10 százalékát kitevő Magyarországra jut az országcsoport 1994. évi importjának kereken egynegyede, a befektetett külföldi tőke állományának fele. A lehető leggyorsabb s leg1995. nyár 11
