Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kollár Nóra: Szociáldemokrácia: demokratikus szocializmus (Alkalmazás - modernizáció - tapasztalatok)
kompromisszumokra orientált érdekközvetítés helyébe — az olasz szocialisták szerint — a kormányon lévők azon kötelezettsége lép, hogy jövő orientált döntési prioritásokat érvényesítsenek. A konzervatív dominancia mellett folyó modernizálás nemzeti és nemzetközi vagy nemzetek feletti szinteken megy végbe, amint ezt a nyugat-európai integráció előrehaladása és az egységes belső piac 1992-re tervezett létrehozása is. mutatja. Ami a sikeres szociáldemokrata pártokat illeti (spanyol, olasz, francia), közepesen fejlett vagy a legfejlettebbekhez felzárkózni kívánó országokban működnek, s számos olyan probléma megoldása, amelyekkel a legfejlettebb tőkés országok szociáldemokrata pártjai már szembe kerültek, még előttük áll. Gazdasági sikereiket meglehetősen konzervatív gazdaságpolitikájuknak köszönhették, amelyet a pragmatizmus és a gazdasági racionalitás jegyében folytattak. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy a 70-es évek második felétől nemcsak konzervatív pártok töltöttek be meghatározott területeken (pl. szociálpolitika) szociáldemokrata-párti funkciókat, hanem fordítva is: a gazdaságpolitikában az utóbbiak vállaltak fel — többnyire kényszerből vagy pragmatizmusból — konzervatívpárti funkciókat. Azokban az országokban, ahol a döntően konzervatív kezdeményezésre és irányítás mellett folyó modernizálásba a szociáldemokrata pártok többé-kevésbé bekapcsolódtak, feltehetően ők aratják majd le a 90-es években e folyamatok politikai gyümölcseit. Valószínű, hogy a szociáldemokrata pártok szerepe a társadalompolitika és a hozzá kapcsolódó rész- politikák terén növekedni fog. A 90-es évek egyik lehetséges alternatívája: egyfajta munkamegosztás a konzervatív és a baloldali pártok között, alapvetően a társadalom — és a gazdaságpolitika alakításában, kölcsönösen korlátozva egymást a kapitalista rendszer kívánatos stabilitása és fejlődésének biztosítása érdekében. A másik lehetséges alternatíva egy baloldali modernizálási modell kialakítása, ami ha lassan és ellentmondásosan is, számos nemzeti sajátosságot mutatva formálódik. A legfejlettebb országokban kialakulása a posztindusztriális viszonyokra való felkészülés jegyében; a közepesen és gyengébben fejlett országokban a legfejlettebbekhez való felzárkózás céljából folyik. Egy sikeres baloldali modernizálási modell kialakítása lehet a második szociáldemokrata évszázad alapja, de kedvezőbb feltételeket biztosítana Kelet-Európa felzárkózásához is. Szükségességét az is indokolja, hogy a konzervatív modernizálásnak nemcsak pozitívumai vannak. A nemzetközi versenyképesség és a műszaki fejlettség szempontjából Európa az Egyesült Államok és Japán mögött áll, s Nyugat-Európában a legnagyobb arányú a munkanélküliség (12 százalék), az Egyesült Álla64