Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kádár Béla: A Közép-Európa-fogalom újjászületésének gazdasági értelméről
fejlettebb és a közepesen fejlett országokban gyors ütemben csökken a termékegységre jutó anyag-, energia- és munkaóra-ráfordítások aránya, a nemzetközi kereslet növekvő mértékben tolódik el a magasabb minőségi igényszintet kielégítő, műszaki újdonságot, használhatósági többletet jelentő termékek és szolgáltatások felé. Az újtípusú világgazdasági növekedés tartós hatással rendezi át a világgazdasági értékrendet. Világméretekben leértékeli a nyersanyag- és energia-, valamint a technikával helyettesíthető izomerő-tulajdonosok pozícióit, s átcsoportosítja a jövedelmeket a fejlett humánpotenciállal, alkalmazkodóképességgel rendelkező országok, területek, vállalatok javára. Az új világgazdasági növekedési pálya világkereskedelmi környezetének változását ízelítőként is jól szemlélteti, hogy a legfejlettebb országok exportjában 1970 és 1987 között 11 százalékról 34 százalékra nőtt az olyan csúcstechnológiának nevezett termékek aránya, amelyek termelési költségein belül a kutatás- fejlesztés meghaladta a 10 százalékot. A korszerű tudással, munkavégzési képességekkel rendelkező, a tudás eredményeit alkalmazni képes, újító és vállalkozó egyének társadalmi alkuereje a sikerországokban egyértelműen nő. Az egyes országok növekedési teljesítménye, világpiaci versenyképessége egyre döntőbben a humán potenciál fejlettségétől, fejlesztésétől és kiaknázástól függ. A két évtized óta mindinkább technológia-intenzív világgazdasági növekedési pálya eredményeként a fejlett piacgazdaságokban is megjelennek a gazdasági modellváltás és a formációátalakulás elemei: a második világháború után kialakult s a hetvenes években már uralkodó neo- kollektívista gazdaságirányítási modell elemeinek helyébe mindinkább egy neoliberális modell lép a nyolcvanas években, a hagyományos ipari társadalmat pedig felváltja a posztindusztriális, informatikai társadalom. Európa nemzetközi szerepének hanyatlása Spengler és Taylor nagyhatású műveinek megjelenése óta mind szélesebb körben foglalkoztatja a különféle humántudományok művelőit, s nehézség nélkül nyomon követhető a nemzetközi eszmeáramlásokban. Az első világháborút követő évtizedek politikai és gazdasági megrázkódtatásai között jó ideig nem rajzolódtak ki határozottabb körvonalakkal s egyértelműbb hosszú távú irányzatok formájában a nemzetközi gazdasági erőviszonyokban s gazdasági áramlási irányokban sűrűsödő változások. A világgazdasági környezet változásai között egyre nagyobb hatása volt a világgazdasági dinamika földrajzi súlypontjai eltolódásainak. A második világháborút követő negyedszázadban Kelet- és Nyugat-Európa növekedési dinamizmusa jóval felülmúlta a világgazdasági átlagot. A hetvenes évek eleje óta és különösen a nyolcvanas évtized első felében a mind nemzetgazdasági, mind regionális cél- és intézményrendszer szempontjából gazdaságilag kevésbé 4
