Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kádár Béla: A Közép-Európa-fogalom újjászületésének gazdasági értelméről
hajlékony, ipari beruházásait lassan növelő Európa lemaradt Japán és az Egyesült Államok mögött (lásd 1. táblázat). Bár Európa világgazdasági térvesztése széles sávon kibontakozó folyamat, a jelen teljesítményeit és a jövő gazdaságképét különösen a technikai csúcságazatok termékeinek OECD-piacán kialakuló, az átlagosnál eleve szerényebb kelet-európai pozíciók 12 százalékos és a nyugat-európai pozíciók 16 százalékos lemorzsolódása jelzi 1970 és 1983 között. A termék- és technológiaáramlásokon belül megfigyelhető európai térvesztés a pénzügyek terén is jelentős. A hagyományosan erős, transznacionális áramlásokat uraló amerikai pozíciók mellett gyors ütemben bontakozik ki a távol-keleti sikergazda- ságck, Japán, valamint Tajvan s újabban Dél-Korea nemzetközi pénz- és tőkepiaci tevékenysége. A nyolcvanas években Európa sajátos világ- gazdasági harapófogóba szorult. A hagyományos anyag- és energiaigényes termékek, a féltermékek, a szakképzetlen munkaerővel előállított könnyűipari termékek, a technológiailag kevésbé bonyolult hagyományos tartós fogyasztási cikkek piacán a versenyelőnyök, a piaci pozíciók mindinkább áttevődnek az Európán kívüli fejlődő országokba. Ugyanakkor a korszerű technológiák, tőkék piacán az Egyesült Államok és Japán hatalmi potenciálja domborodik ki. Európa világgazdasági térvesztése, lemaradása a csendes-óceáni és észak-amerikai növekedési központok mögött a legutóbbi években is folytatódott, csak a korábbi éveknél lassúbb ütemben. A középtávú jövő szempontjából nem érdektelen, hogy még 1985—88 között is Nyugat-Eu- rópában a GDP évi átlagos növekedési üteme 16, a beruházásoké 8, a kivitelé pedig közel 30 százalékkal alacsonyabb volt mint az OECD-orszá- gok átlaga.1 A második világháború utáni negyedszázadban a gyorsított ütemű nyugat-európai újjáépítés, a nyugatnémet, olasz, francia gazdasági csodák időszakában még reális volt az a jövőkép, hogy a két, világléptékű „európai polgárháború” következményeitől sújtott Európa visszatalálhat korábbi történelmi szerepéhez s helyzetéhez. Az európai „nagy ábránd” azonban a hetvenes évekre a gazdaságban szertefoszlott. Érthető, hogy a hetvenes évek közepe óta egyre inkább láthatóvá váló lemaradás, az Egyesült Államok és Japán mögötti lemaradás válaszadási kényszerhelyzetbe hozta mind Nyugat-, mind Kelet-Európa felelős társadalmi erőit. Nyugat-Európa 1992 A történelmi szimbólumok rendszerében 1992 sajátos tartalmat kap. Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulója egyszersmind alkalmat ad 5