Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kádár Béla: A Közép-Európa-fogalom újjászületésének gazdasági értelméről
KÁDÁR BÉLA A Közép-Európa-fogalom újjászületésének gazdasági értelméről Európa történelmében megszokott a kísértet járás. Az évtized dereka óta az 1992-es kihívás, az egységes nyugat-európai gazdasági térség kialakulásának kísértete járja be földrészünket. A harmincas évek magyarországi kirajzásától ihletett hollywoodi mondás kiegészíthető: nemcsak a magyarok, a kísértetek sem járnak egyedül. A legutóbbi hónapokban s hetekben az európai kísértetkastély életének legizgalmasabb fejleményeit a Közép-Európa-kísértet szolgáltatja. A humán értelmiségé (Kundera, Milos, Szűcs, Hanák, Steger, Ash stb.) az az elévülhetetlen érdem, hogy elsőként kívánt megbízható képet adni a közép-európai kísértet szellemi arculatáról, történelmi gyökereiről. E humán kihívás ihleti a kemény, de szakadatlanul változó gazdasági realitások elemzésére késztetett közgazdászt, hogy a gazdasági jövő szempontjából kísérelje meg értelmezni a Közép-Európa-fogalmat. Az Európa-politika és az egyes nemzetállamok politikájának drámai gyorsasággal és erővel kirajzolódó közép-európai dimenzióját történelmi léptékű folyamatok alakítják: Európa változó helye a világgazdasági kapcsolatrendszerben, a technológiaintenzív világgazdasági növekedési pálya és kirajzolódó informatikai társadalom kihívására adott nyugat- és kelet-európai válaszok, kibontakozó folyamatok, s végül a Nyugat- és Kelet-Európa történelmi határmezsgyéjén, Közép-Európában kialakuló új realitások, érdekek, kényszerek és mozgásterek. Világgazdasági kihívás és a vén Európa A legutóbbi két évtizedben új világgazdasági növekedési pálya rajzolódik ki. A világgazdasági potenciál mintegy háromnegyedét jelentő leg3
