Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 1. szám - Deák Péter: Jalta után? (A katonai tömbök válsága)

ugyanakkor az utóbbi néhány hónapban a kelet-európai szocialista országok többsége között újfajta érdekközösség, egy sajátosan új tartalmú szolidaritás, egy minőségileg más kohéziós tényező is jelentkezett — egyelőre még csupán a politikai közvéleményben és az ellenzéki politikai fórumok viszonylatában.

Megváltozott ugyanis az Európa-térkép VSZ-térfelének színkódja. Az eddigi vörös helyett a szövetség hét országában a lila és rózsaszín ma még egymástól jelentősen eltérő, de egymást nem ütő árnyalatai kerültek előtérbe. Így valójában a még négy hónapja veszélyként emlegetett kisan- tant-fóbia kérészéletűnek bizonyult és — mint már említettük — új érdekazonosság jelentkezett. Ez pedig a különböző reformutakhoz viszonyított bármilyen „visszarendeződés” jobboldali, netán nacionalista „túl- rendeződés” elkerülése, illetve bekövetkezése esetén nemzeztközi elszigetelése, külpolitikai konzekvenciának elhárítása és az ehhez szükséges ösz- szehangolt politikai magatartás. Talán ezen új kohézió miatt, legalábbis a többi országban, de talán a Magyar Köztársaságban is, halványabbak a tömbbel való abszolút szakítást sürgető hangok. A VSZ feloszlatása, mint közeli cél, nem fogalmazódik meg. Az ilyen jellegű követelés realitásának hiánya miatt ebben szerepet játszhat az is, hogy jelenleg inkább a szövetség minőségi és szerkezeti átalakítása, megreformálása az új közös érdek. Méginkább realitás egy új, életképes, piac jellemzőkkel rendelkező gazdasági integráció megteremtése a KGST helyett, de talán neve alatt.

Valamennyi ország saját, és előbb-utóbb a „hetek” közös érdeke, hogy egy országban sem — főleg a Szovjetunióban nem — forduljon vissza a folyamat és Nyugaton ne következzék be megtorpanás a reformok támogatásában. Érdekes és újszerű, hogy ez az új kelet-közép-euró- pai érdekazonosság nem a Nyugat ellen, hanem inkább vele összhangban alakítja ki a közös magatartást. Mi több, a rivalizálás is e téren jelentkezik.

Valójában ezek tehát azok a politikai, járulékosan katonai szempontok, amelyek jelenleg a VSZ deklaratív feloszlatását elodázhatják, és a szövetség részére — annak ellenére, hogy fenntartásának eredeti motívumai egyszerűen nem léteznek — a túlélést biztosítják. A VSZ szétesése esetén természetesen megváltozna az egyébként sem önzetlen nyugati magatartás, még erőteljesebb differenciálódás és szelekció érvényesülhetne, a német kérdés új relációja miatt egyes NATO-országok viselkedése katona- politikai téren is megkeményedhetne.

33