Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Mezei Géza: Szocializmus egy fél országban

hatalmak képviselőihez a német békeszerződés feltételeiről, s ebben síkra szállt amellett, hogy „a két német kormánynak nemcsak a békeszerződés megkötésének idején, de az egyesítési folyamat alatt is fenn kell maradniuk”.

1954 áprilisában a NSZEP negyedik kongresszusán ezért a „németek egy asztalhoz” jelszót a „kor legsürgetőbb parancsának” tekintették. Walter Ulbricht kijelentette, hogy a nyugatnémetek testvéreink „. . . Németország egységének helyreállítása elkerülhetetlen történelmi szükség- szerűség, és mindenki rosszul végzi (!), aki e törvénnyel szembeszegülni mer.”54

Visszatérőben az 1955-ös genfi csúcstalálkozóról, Bulganyin és Hruscsov megszakította útját az NDK fővárosában. Hruscsov szavai: „Németország újraegyesítése a németek dolga” és „a Szovjetunió Németország újraegyesítését csak az NDK szocialista vívmányainak megőrzésével fogadhatja el”, új korszak nyitányát jelentették. Az a helyzet, hogy a Szovjetunió a jövőben két német állam létezésével és egymás mellett élésével számolt, hamarosan nemzetközi jogi következményekkel is járt. 1955. szeptember 9—13. között Moszkvában nyugat-német kormányküldöttséget fogadtak. A szovjet kormány még az Adenauer vezette delegáció elutazásának napján moszkvai megbeszélésekre hívta az NDK vezetését, és az 1955. szeptember 20-i szerződés biztosította a demokratikus német állam teljes szuverenitását, igaz a Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodások továbbra is érvényben maradtak.

Az 1961-es év fontos vízválasztónak tekinthető a demokratikus német állam fejlődésében. Az NDK történetírás e tekintetben mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok győzelmét említi, ami a mezőgazdaság kollektivizálásának befejeztével érkezett el; az „államhatár biztosítását” emellett csak pótlólagos, igaz stabilizáló, döntésként értékelték. Megkockáztatható azonban, hogy 1961. augusztus 13. a németeknek ugyanazt jelentette, mint Magyarországnak 1956 október—novembere: az „igazság óráját” és a valóságos erőviszonyok tanulságos leckéjét.

A „nemzeti kérdésben” ezért a NSZEP vezetés 1962 márciusában újabb nagyszabású kampányt indított, s „nemzeti dokumentumot” bocsátott ki „az NDK történelmi küldetéséről és Németország jövőjéről”. E dokumentum szerint „a német nép múltja és jelene bebizonyította, hogy az imperialisták és militaristák uralma kibékíthetetlen ellentmondásban áll a német nép létfontosságú érdekeivel”, ezért „a szocializmus győzelme az NDK-ban az egész német nép nemzeti érdeke és a nemzeti kérdés megoldásának, Németország újraegyesítésének döntő előfeltétele.” Igaz, hogy „a német nemzet két államra szakadt, amelyek német földön ellenségesen állnak szemben egymással”.55 Am a „dekadensnek”, „romlottnak”

141