Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Deák Péter: Jalta után? (A katonai tömbök válsága)
DEÁK PÉTER Jalta után? A katonai tömbök válsága Gorbacsov és Bush első csúcstalálkozójával kapcsolatban a két név össze- csengése révén is — főleg a sajtóban — sokan utaltak Jalta és Málta történelmi összefüggésének lehetőségére. Csábíthatott e hivatkozásra az is, hogy arra a bizonyos Jaltán megtartott találkozóra, amelyre történelmi helymeghatározással élve Teherán és Potsdam között került sor, a két angolszász szövetséges, Churchill és Roosevelt egy máltai randevún történt előzetes egyeztetés után érkezett meg. Jogos vagy erőszakolt, reális vagy színpadias az egymásmellé rendelés? A kérdésre még most 1990-ben is korai a válasz. Egyfelől azért, mert a jaltai osztozkodás mai fejjel való értékeléséhez is csaknem ötven évre volt szükség, másfelől pedig azért, mert meggyőződésem, hogy mind a mai napig sok a nem ismert tényező, kevés és nem elég hiteles az információ. Jaltát analizálva úgy tűnik, hogy ott és akkor a Krímben egyaránt létrejött Európa érdekszférákra osztásának és a katonai tömbök által működtetett felemás biztonsági rendszerének az alapja is, amely utóbbit a második világháború katonai realitásai véglegesítették. Szükséges tehát, hogy a jaltai alkurendszer katonai-biztonsági vonatkozásait is szemügyre vegyük. A történelmi atlaszra pillantva felvethető az a kérdés, hogy a jaltai határok, elválasztóvonalak valóban csak Sztálin erőszakosságán, Roosevelt időskori engedékenységén és Churchill helyzetének belpolitikai ingatagságán múlottak? Csupán az orosz birodalomnak az „előtérállamok” iránti igénye és az Európának tekintett Nyugat-Európa bolsevizmusttól való távoltartásának határozott akarata rajzolta meg a kettéosztott Európa határvonalait? A politikai térképről kitűnik, hogy a hitleri Németország szétzúzása 28
