Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Fülöp Mihály: Románia politikája 1944 augusztusától 1989 decemberéig

írta a trónfosztását bejelentő okmányt és még aznap kikiáltották a köztársaságot. Mihály 1948. január 3-án, 26 éves korában elhagyta az országot. A román baloldali pártok vezetői alaptalanul tartottak attól, hogy a trónfosztás polgárháborúhoz vezet. Mihály király 1946 februárjától feladta a Groza-kormánnyal szembeni „ellenzéki” magatartását, de a népszerű fiatal király (és udvara) feleslegessé vált a proletárdiktatúra felé tartó román rendszerben.

A proletárdiktatúra kezdeti évei Romániában (1948—1953)

A Román Kommunista Párt taglétszáma 1944 őszétől — amikor 1000 tagja volt — rohamosan növekedett: 1945. márciusban 35 800; 1945. októberben 256 863, 1946. júniusban 717 490, 1947. decemberben már 803 831. 1944 őszén C. Parvulescu, I. Ranghet, E. Bodnaras helyébe A. Pauker, V. Luca, T. Georgescu, és Gh. Gheorghiu-Dej került a pártvezetésbe. Az utóbbit 1945. októberben a párt első országos értekezletén, első titkárrá választották. A valódi pártvezetés azonban a Moszkvából visszatért kommunisták — Pauker, Luka, Bodnaras, Chisinevski, Rautu — kezében maradt, a „hazai” kommunisták — Dej, Patrascanu (köztük az ún. Malaxa- ügytől kezdve éles versengés alakult ki), Chivu Stoica, Gheorghe Apostol — háttérbe szorultak. Patrascanu — aki 1945—1946-ban a román nemzeti érzésre hivatkozó kolozsvári beszédeivel tűnt ki („.mielőtt kommunista lennék, elsősorban románnak tartom magam” — jelentette ki) — 1948. februárra elvesztette befolyását, 1948 nyarától háziőrizetbe került.

A Román Kommunista Párt a Tájékoztató Iroda megalakulását (1947. szeptember) követően a hatalom átvételére törekedett. 1948. február 21—23-án a Kommunista és a Szocialista Párt egyesülési kongresszusán megalakult a Román Munkáspárt. A Központi Bizottságba 30 kommunistát és 10 szocialistát választottak, a Politikai Bizottságban az arány 10:3 volt. 1948. március 28-án megalakították az Országos Demokrata Arcvonalat, a Román Munkáspárt, az Ekésfront, a Magyar Népi Szövetség, és a Nemzeti Néppárt (az 1944-ben alakult Hazafias Liga utódszervezete) tagjaiból. Az ezt követő választásokon két „ellenzéki” párt is indult; a Petre Bejan által vezetett liberálisok és Lupu Demokratikus Parasztpártja (Lupu 1945-ben vált ki Maniu pártjából). Az Országos Demokrata Arcvonal 93,2 % szavazati aránnyal a 414 képviselői helyből 405-öt nyert el, a liberálisok 7-et, Lupuék 2-t. (Amerikai becslések szerint az ODA csak 25 " 0-ot kapott.)

A Román Népköztársaság alkotmánya 1948. április 13-án lépett életbe, és az 1930-as szovjet alkotmányt vette alapul. Az Elnöki Tanács elnö106