Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Horváth Gyula - Réti Tamás: Csehszlovákia 1945-1989
a reformot elkezdve maga mellé állítsa a civil társadalmat, az intellektuális szféra és az ellenzék egyes személyiségeit, pedig ezek rokonszenveztek vele a konzervatívabb beállítottságú többi vezetővel szemben. Valószínűleg számított a szovjet reformvezetés támogatására, mert bázisa a pártapparátuson belül közismerten kisebb volt, mint vetélytársaié. Az új főtitkár, Jakes nem a centrum győzelmét jelentette, bár Jakes önmagát a centrum képviseőljének próbálta feltüntetni.54 Jakes hatalomhoz jutása után, a peresztrojkát utánozva, személyi változások kezdődtek mind a politikai bizottságban, mind a kormányban, de a megyei és járási pártszervezetekben is. Bilak, Kapek, Koreák, Colotka, Strougal menesztése, több új, addig kevésbé ismert politikus beválasztása a politikai bizottságba (Mohorita, Stepán, Urbánek), Husák befolyásának csökkentése, a szlovák nemzetiségűek számának csökkentése a legmagasabb politikai helyeken, egy ellenzéki manifesztáció engedélyezése, néhány nyílt vita az ifjúsági szervezetek égisze alatt, nagy kampánnyal elindított gazdasági átalakulás, utazási könnyítések, a devizaszámlák engedélyezése, bizonyos politikai beállítottságú perekben váratlan bírói döntések, az új alkotmány és egy csomó új törvény előkészítése, a pártkongresszus időpontjának előbbre hozása, a kifinomultabb propaganda, amely a szocializmust és a CSKP szerepét úgy próbálta bemutatni, mint a csehszlovák demokratikus hagyományok folytatását, sajátos glasznoszty stb. — ez volt a csehszlovák átalakítás. Ezek a lépések bizonyára jelentettek változásokat a múlthoz képest, bár a változások inkább jelképesek, mint ténylegesek voltak. Érezhető volt, hogy a hetvenes évek normalizációs elképzeléseihez viszonyítva a szocialista modell felfogásában az átalakítás alatt lényeges változás nem következett be. Az átalakítási programról nem mondhatjuk, hogy a totalitariánus- ból a hatalom egy oldottabb rendszerbe ment volna át. A CSKP vezetősége mintha tisztában lett volna azzal, hogy a nagyobb szabadság és nagyobb hatékonyság irányába tett intézkedések az akkori nemzetközi és belpolitikai helyzetben a kommunista hatalom végét jelentik. A Jakes— Főj tik—Indra-féle vezetők és társaik tudták, ha elvesztik hatalmi monopóliumukat, akkor elvesztenek mindent. Az átalakítás alatt az emberek nyíltabban kezdtek beszélni, a viselkedésüket nem kötötték a hivatalos politika által megkövetelt magatartáshoz, gyöngült az ideológia hatása a társadalomra és a magánéletre. Az emberek már kevésbé féltek. 93
