Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Horváth Gyula - Réti Tamás: Csehszlovákia 1945-1989
KAN-nak, az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubjának, amely az ENCÍ Általános Emberi Jogi Deklarációjának elvén állt, a Klub 231-nek, amely a politikai elítéltek rehabilitálásáért küzdött. Ez utóbbinak a taglétszáma nagyobb volt, mint a Nemzeti Front nem-kommunista pártjaié együttvéve. Újjáalakult a Szociáldemokrata Párt is. A radikális reformerek júniusban programot bocsátottak ki. A „Kétezer Szó” című dokumentum a lakosságot akarta mozgósítani a hatalommal visszaélők, a társadalmi tulajdont kisajátítók ellen a szólásszabadság, a demokrácia védelmében.19 A dokumentumot a pártvezetés túlzónak nyilvánította, de elismerte szerzőinek jószándékát. A gazdasági reform alapvető célja a hatékony és ésszerű működés kereteinek megteremtése volt. A döntéshozói jogkört vállalati szintre akarták rögzíteni. Meghirdették, hogy szétválasztják az állam hatalmi és tulajdonosi funkcióit, létrehozzák a szabályozott szocialista piacot. Júniusban a kormány irányelveket bocsátott ki a „dolgozók tanácsának” megalakításáról. Nyártól kezdtek megalakulni a munkástanácsok. Bár az irányítási rendszerben érdemi változások nem történtek, mégis az 1966 óta tartó átszervezések következtében, valamint abból eredően, hogy a párt hatalmi és tájékoztatási monopóliuma visszaszorult, a személyi függőségre épülő, hierarchikus gazdaságirányítás kezdett kicsúszni a központ kezéből. A pártállam napi beavatkozása a társadalomba megszűnőben volt. A párt figyelmét egyre inkább a külső, nemzetközi fejlemények kötötték le.20 A pártvezetés állandó külső fenyegetettség közepette élt. Július közepén, Varsóban a kommunista pártok csúcsértekezletén jobboldali elhajlásnak minősítették a csehszlovák fejleményeket. Álláspontjuk szerint a prágai események az összes kommunista és munkáspárt közös ügye. A külső beavatkozások további állomásai: július 29—augusztus 1-je: Ágcser- nyő; augusztus 3-a Pozsony, majd augusztus 16-a — Brezsnyev-levél voltak. A csehszlovák párt kétségbeesetten manőverezett, látszólag elfogadták a bírálatot, de a követeléseket nem hajtották végre. A szovjet csapatok már július elsején csehszlovák földre léptek, hogy részt vegyenek a Varsói Szerződés hadgyakorlatán. Szovjet részről már több csehszlovák köztársasági elnököt igyekeztek rábírni arra, hogy hívják be az országba a nyugati határ védelmére a szovjet csapatokat. A szovjet szándék az ország különleges helyzetével magyarázható, hiszen az NDK-n kívül Csehszlovákia az egyetlen Varsói Szerződés-tagország, amely határos az NSZK-val. Dubcek a figyelmeztetések ellenére sem akart a bevonulás lehetőségével számolni. Ügy vélte, hogy az rontaná a Szovjetunió nyugati kapcsolatait, viszonyát a nemzetközi kommunista mozgalomhoz. Nem tud86
