Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Horváth Gyula - Réti Tamás: Csehszlovákia 1945-1989
Front 1946 júniusában elfogadta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács és a kormányként működő Megbízottak Testületé a prágai kormánynak legyen alárendelve. Addig az SZNT a szlovák nemzet önállóságát képviselte és törvényhozói jogkörrel rendelkezett, állásfoglalásai kötelezőek voltak a prágai kormány szlovák minisztereire.3 Az új kormány elnöke Klemen! Gottwald lett. A kommunisták kapták a belügyi, a pénzügyi, a mezőgazdasági, a tájékoztatási és a munkaügyi tárcát. A nemzeti szocialisták kapták az igazságügyi, az oktatási és a külkereskedelmi minisztériumot. Az alkotmányozó nemzetgyűlés köztársasági elnöknek Edvard Benest. a nemzetggyűlés elnökének Antonín Zatopockyt választotta meg. A 300 tagú parlamentben a kommunista és a szociáldemokrata párt együtt 161 mandátumhoz jutott. A parlamentáris rendszer ellentmondásokkal terhesen, de működött. A pártközi együttműködés 1947 második felében kezdett felbomlani. A belpolitikai struktúra ebben az időben még különbözött a többi kelet-európai országban már lezajlott baloldali hatalmi fordulat nyomán létrejött viszonyoktól/1 A Kominform decemberi, belgrádi ülésén a román pártvezetés bírálta a CSKP-t a koalíciós kormányban való részvétele miatt.5 A párt magatartásában a nyár hozta a fordulatot. A CSKP Központi Bizottságának 1947 januári ülésén Klement Gott- wald még népfrontos álláspontot fejtett ki. Elismerte ugyan, hogy a párt elsőrendű politikai célja a következő választáson az abszolút többség megszerzése, de ennek birtokában is fenntartanák a többpártrendszert. A polgári pártokat megnyugtatta, hogy a CSKP kinyilvánította, csak a választásokon elért eredmények alapján kerül majd hatalomra. Valószínű, hogy számukra elképzelhetetlen volt a többpártrendszernek az a formája, amely 1948 februárja után kialakult. A CSKP taktikájában 1947 közepén bekövetkezett hirtelen változás oka nem pusztán az ilyen irányba ható nemzetközi tényezők erősödése volt. A lakosság többségének megnyerésére irányuló szándékot a parlamenten kívüli eszközök alkalmazása váltotta fel. A CSKP vezetősége szeptember végén — október elején már elhatározta, hogy minden eszközt felhasznál politikai ellenfeleinek elnyomására. Nyár óta törekedtek felderíteni az egyes pártokon belül megnyerhető elemeket. A novemberi központi bizottsági ülésen végül kialakult az új vonal. A következő időszakot a végső menetnek tekintették az abszolút többség elnyeréséért folytatott harcban. Előkészületeket tettek a vér nélküli hatalomátvételre, de a fegyveres puccsra is. A kormánynak 1947 júliusában nyilvánosságra hozott azon szándéka, hogy elfogadja a Marshall-terv párizsi előkészítő tanácskozására szóló meghívást, még az európai együttműködés, a szövetségesek közti po78
