Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Horváth Gyula - Réti Tamás: Csehszlovákia 1945-1989
zitív viszony jegyében született. Ilyen lépésnek volt tekinthető, hogy még 1946 júliusában tárgyalásokat kezdtek Franciaországgal egy barátsági, kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásáról.0 Edvard Benes Csehszlovákiát a Kelet és a Nyugat között elhelyezkedő országnak akarta látni, és nem olyan államnak, amely Németország és a Szovjetunió között fekszik. Valójában a csehszlovák külpolitika már február előtt is többször nyilvánosan elkötelezte magát a szovjet vonal mellett. Benes kormánya — szovjet kérésre — elsőként ismerte el 1945 januárjában a lublini lengyel kommunista kormányt. Az Egyesült Államok által nyújtott kormányhiteleket azért függesztették fel már 1948 szeptemberében, mert a csehszlovák kormány az ENSZ-ben túlságosan lojális magatartást tanúsított a Szovjetunió irányában. A koalíciós kormány legitimitása sokáig teljes volt. Egyetlen kormányként működött, külföldön és otthon elismerték. A kormány szuverenitását biztosította, hogy a szovjet és az amerikai felszabadító csapatokat már 1945 vége előtt kivonták az országból. A Kelet-Európábán leghosszabb ideig fennmaradt és legkiegyensúlyozottabban működött koalícióban az erőegyensúly nem volt változatlan. Mint győztes országban, a baloldali orientációjú struktúrális változások (államosítás, földreform, pénzreform, a középtávú tervezés bevezetése) gyorsabban zajlottak le. mint a háborúban vesztes országokban. A pártok között azonban már nem volt egyetértés abban, hogy a polgári demokratikus rendszer átala- kuljon-e szocialista típusúvá, és abban végképp nem, hogy a szocialista modellben a szovjetet kövessék-e, vagy létjogosultsága legyen-e egy csehszlovák típusú szocializmusnak. A CSKP vezette Gottwald-kormány presztízsét csökkentette a Marshall-tervben való részvételt és a Francia- országgal kötendő egyezményt elutasító szovjet álláspont. Ahogyan Jan Masaryk külügyminiszter fogalmazott: ez a szovjet lépés volt a háború utáni első külső beavatkozás a csehszlovák szuverenitásba. A szovjet döntés beilleszkedett abba a stratégiába, amely Csehszlovákiát folyamatosan kelet felé sodorta. A Marshall-terv visszautasítása a népfrontos politika válságának kezdetét jelentette. A CSKP-nak a kormányra gyakorolt befolyását csökkentették az addig társutas szociáldemokrata pártban történt változások. A párt 1947 novemberi, brnói XXI. kongresszusán a CSKP-vel való együttműködést támogató irányzat kisebbségbe került. Zdenek Fierlingert az elnöki tisztségben Bohumil Lausmann váltotta fel, aki a kormányban ipari miniszter volt. Az ország gazdasági helyzetének kedvezőtlen alakulása is csökkentette a kormány népszerűségét. A fizetési mérleg egyensúlya akkor ingott meg, amikor végétért a nyersanyagimport jelentős részét biztosító UNRRA (United Nations Relief and Rehabilitation Administra79
