Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Póti László: A "szocializmus egy országban" koncepciójától a "sok ország lesz a Szovjetunióból" valósága felé-Szovjetunió (1953-1989)

zott Varsóba, hogy garanciákat kapjon a párt szerepének megerősítésére és Lengyelország szövetségesi státusza tiszteletben tartására.

1956 novemberében Magyarországon már nem sikerült a korábbi módszerekkel fenntartani a rendszert, és katonai beavatkozásra került sor. A sztálini módszerek továbbélését és a szovjet-kelet-európai kapcsolatok kézivezérlésű függőségi viszonyát jelezte tragikus módon Nagy Imre és sorstársainak 1958-ban szovjet nyomásra végrehajtott kivégzése is.

Az 1955 májusában létrehozott Varsói Szerződés tette teljessé a Szovjetunió uralta szövetségi rendszer kialakulását, létrehozva immár a közvetlen katonai-politikai nyomásgyakorlás nemzetközileg is legitimált szervezetét. Ezzel együtt, a hruscsovi reformok hatására a kelet-európai országok képesek voltak megőrizni nemzeti sajátosságaikat olyan mértékben, ami Sztálin idejében elképzelhetetlen lett volna. Hruscsov nagy tettei közé tartozott az is, hogy a keleti tömb perifériáján tett 1955 májusi „Canossa-járásával” kibékült Jugoszláviával.

„Mindent az emberért” — ismerjük ezt az embert:

Leonyid Brezsnyev (13G4—1982)

Az új vezetés első intézkedései a hruscsovi reformok felszámolását célozták: eltörölték a párt termelési elv alapján történt kettéválasztását, megszüntették a népgazdasági tanácsokat, és visszaállították a hagyományos ágazati minisztériumokat. A pozitív program kifejtését az 1965. márciusi, a mezőgazdasággal foglalkozó KB-ülés kezdte meg, amelyen legfontosabb intézkedésként, elfogadták a kötelező állami beszolgáltatások normájának rögzítését és mértékének csökkentését. Gyakorlatilag azonban az „új program” Hruscsov korábbi mezőgazdasági politikáját vitte tovább a rá jellemző látványos, de felesleges sallangok lefaragásával. Az 1965. szeptember végi KB-ülésen jóváhagyott ún. Koszigin-reformok is még a Hruscsov-érából eredeztethetők. Az 1962. szeptember 9-én a Pravdában Liberman harkovi közgazdász által publikált cikk adta meg ennek a magját. Az elgondolás lényege az volt, hogy a vállalatok értékelésének kritériuma a rentabilitás, a profit legyen, aminek együtt kell járnia a termelőegységek önállóságának jelentős növelésével.

A Koszigin-reformok rövid időn belüli csendes kimúlását, a reformszélirány megfordulását jelezte a Szinyavszkij—Danyiel per, amely a Sztálin utáni idők első nyilvános politikai pere volt. A Nyugaton álnéven megjelent írásaikért 7, illetve 5 évre ítélt írók sorsa figyelmeztetés volt mindenkinek, hogy véget ért az „olvadás”, valamint a „hibák és tétová25